Haldoklik a tradicionális textilipar a Kongói Demokratikus Köztársaságban: mára egyetlen üzem maradt, ami képes termelni az olcsó kínai áruk beáramlása mellett is

Posted by in Fejlődésgazdaságtan

Évtizedeken keresztül a piacnyitás és a vámok csökkentése jelentette Afrika számára a fejlődés receptjét, de a kongói példa rávilágít, hogy a világpiaci verseny látszólag nem ösztönzi, hanem ledominálja a fejlődő országok iparágait. Nem véletlen: mára az amerikai fejlesztési modell alig népszerű az afrikai lakosság körében.

0

Rátelepszik a politikai szféra a magyar gazdaságra: A WEF versenyképességi rangsorának eredményeiből szemezgettünk.

Posted by in Fejlődésgazdaságtan, Friss kutatások

  A World Economic Forum versenyképességi rangsorát minden évben üzletemberek véleménye alapján állítja össze, ezeket a válaszokat nem szabad lebecsülni, hiszen az üzleti szféra szereplőiként egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhetnek. A rangsor alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarország a politikai intézmények és a bürokrácia minőségében a leggyengébb. Mit jelent ez? Tömören annyit, hogy a vállalkozók nem bíznak a politikában.

Későn sül el az iparosítás a fejlődő országokban: Dani Rodrik a fejlődésgazdaságtanról.

Posted by in Fejlődésgazdaságtan, Mindennapi közgáz

Hurráoptimizmus uralkodott sok közgazdász között a Szovjetunió bukását követően, mert a gazdasági fejlődés receptje ismertnek tűnt: Az úgynevezett “washingtoni konszenzus” a privatizáció mellett a gazdaság megnyitását hirdette a globális verseny felé. Cserébe azzal kecsegtetett, bárki eljuthat a fejlett nyugati országok szintjére. A cikk szerzője: Tóth Bendek

Venezuela átka: Az egy forrásból származó gazdasági növekedés aggodalomra ad okot

Posted by in Fejlődésgazdaságtan, Mindennapi közgáz

Venezuela gazdasága összedőlni látszik. Az egykor prosperáló ország lakossága éhezik, míg az ország elnöke, Nicolas Maduro sonkás szendvicset majszol élő adásban a parlamenti közvetítés alatt. Az ország 1950 és 1975 között a leggyorsabban növekvő gazdaságok közé tartozott, mely főként az olajkitermelés fellendülésének volt köszönhető. Az egy forrásból származó gazdasági növekedés általában aggodalomra ad okot, mivel lehet negatív hatása egy ország társadalmi és politikai struktúrájára is. Ezt nevezik nyersanyag átoknak, ami sok ország esetében aláássa a hosszútávú gazdasági, társadalmi és politikai fejlődést, a rövidtávú bevételekért cserébe. A cikk szerzője: Lente Bori