Szexi Közgáz Blog

Az Ösztöneink Kritikája: Hogyan tanultam meg abbahagyni az aggódást és szeretni a kapitalizmust...

Posted by in Mindennapi közgáz, TLDR

A cikk szerzője: Zsoldos István közgazdász, A Rajk László Szakkollégium nevelőtanára 2014-től 2016-ig. A kapitalizmust sokan nem szeretik. Ez részben azért van, mert nem tudják pontosan mi is az, részben azért, mert ősi ösztöneink alapján irreális elvárások vannak a rendszerrel kapcsolatban. Pedig a piacgazdaság masszív, történelmileg soha nem látott jólétet hozott el. És bárki bármit mond, a világ legfontosabb intézményi találmányai között van. Manapság látszólag könnyű érveket találni arra, hogy a kapitalizmus miért nem jó rendszer, különösen  globalizált változatában. Még a jól képzett közgazdász is – a tartalomhoz képest talán…read more

Miért nem dönthetünk, hogy hová megyünk egyetemre, miután kiderültek a ponthatárok?

Posted by in Mindennapi közgáz, Neumann-díj, Nobel díj, Piactervezés

A mai magyar felsőoktatási felvételi folyamatában a jelentkezők csak az intézmények közötti sorrendről döntenek. A ponthatárok meghatározása után az iratkozhat be, aki elegendő pontszámmal rendelkezik az adott képzéshez. De hiába lesz valakinek több helyre is elegendő az elért pontszáma, kizárólag abba az egy intézménybe iratkozhat be, amelyiket előzetesen a legmagasabbra rangsorolta. Ez nem véletlen, enélkül a rendszer nagyon könnyen összeomlana. Megmagyarázzuk, miért. Egy korábbi posztban már írtunk arról, hogyan állapítják meg a ponthatárokat a felvételi folyamatban, most azt vizsgáljuk meg, miért nem választhat a jelentkező a ponthatárok kihirdetése után. Lehetetlen…read more

0

Hogyan határozzák meg a felvételi ponthatárokat Magyarországon?

Posted by in Mindennapi közgáz, Neumann-díj, Nobel díj, Piactervezés

2016.07.26-án derültek ki a felsőoktatásba bekerüléshez szükséges érettségi ponthatárok, amik több ezer magyar fiatal jövőjét határozzák meg. Felmerülhet a kérdés: honnan is tudja az Oktatási Hivatal, hogy hol kell meghúzni a határt?

Mi a magyar munkaerőpiac legnagyobb problémája?

Posted by in Mindennapi közgáz

A közgazdaságtan azért is szexi, mert segít megérteni a legégetőbb társadalmi problémáinkat – amilyen például a képzetlenek alacsony foglalkoztatása. Ha a területre szakosodott közgazdászokat kérdezünk arról, hogy mi a mai magyar munkaerőpiac legnagyobb gondja, a legjellemzőbb válasz a következő: az alacsony iskolázottságú embereknek drámaian rossz esélyei vannak arra, hogy munkát találjanak, és boldogulni tudjanak. Ez a videó a munkapiaci versenypálya szélén rekedt emberekről szól, akik sokszor akkor sem tudnak elhelyezkedni, ha országszerte növekszik a betöltetlen álláshelyek száma. Miért van ez? Miért jelent ez Magyarországon és a régió országaiban különösen súlyos…read more

0

A hatékonyság elveszi a munkahelyeket?

Posted by in Mindennapi közgáz

A XIX. század eleji munkásmozgalom, a ludditák tagjai úgy vélték, igen. Gépromboló mozgalmuk a hatékonyabb gépek terjedésének megállításával akarta megőrizni a munkahelyeket. A kiskereskedelmi cégek szabályozásával kapcsolatban a napokban benyújtott törvényjavaslat indoklása egy igen káros, a ludditákra rímelő üzenetet hordoz a versennyel és általában a piacgazdaság működésével, a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban. A javasolt módosítás több ponton is károsan érinti a nagyobb hipermarketeket és diszkontokat (élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése, világörökségi területekről való kitiltás, egymást követő két évi veszteséges működés “betiltása”), ami torzítja a piaci versenyt, és az egyébként kevésbé hatékony kisebb vállalkozásokat…read more

Miért keresünk kevesebbet itthon, mint Nyugaton?

Posted by in Mindennapi közgáz

“Miért van az, hogy itthon ugyanannyiba kerül a megélhetés, de sokkal alacsonyabbak a fizetések, mint Nyugaton?”, illetve “miért keres háromszor annyit a német munkás?” – halljuk nem egy ismerősünktől a kérdést.  Némi közgazdaságtani gyorstalpalóval igyekszünk tisztítani a képet. Motyovszki Gergő írása A fenti érvelés egyik kulcseleme, hogy Magyarországon is ugyanannyiba kerül megélni, mint Nyugat-Európában. Ez azonban nincs így. A közgazdaságtan számos elmélete magyarázza, hogy kevésbé fejlett országokban miért alacsonyabbak az árak, és ezek arra is felhívják a figyelmet, hogy az árszínvonal különbsége elsősorban olyan szolgáltatások árában mutatkozik meg, amelyek jellegüknél fogva nem kerülnek…read more