Szexi Közgáz Blog

Néhány gondolat a menekültek elosztásáról

Posted by in Neumann-díj, Piactervezés

Ahogy hazánkban, úgy külföldön is az egyik legellentmondásosabb téma a menekültkérdés. Vannak, akik szívesen látnák őket, vannak akik félnek tőlük. Azonban itthon az utóbbi időben nem is a menekültek maguk, hanem a problémára adott válaszok kavarták a legnagyobb vihart. Most azt vizsgáljuk meg, az ilyen válaszokhoz mit tud hozzátenni a piactervezés. Először érdemes tisztázni, hogy mit értünk menekült alatt, és hogy miért okoznak nekünk az utóbbi időben ennyi gondot. Az ENSZ szerint menekültnek az számít, aki származási vagy szokásos lakhelyének országán kívül van, mert faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés…read more

0

Hogyan segíthetett volna az eBay Julianus császáron?

Posted by in Aukciók, Neumann-díj

Az online aukciósházak (eBay, Amazon, Vatera stb.) megjelenésével a szobádból juthatsz hozzá szinte bármihez, amit ma az emberiség előállít. Nem mindegy viszont, mennyit fizetünk a dolgokért és mennyit kapunk az általunk már megunt termékekért. A jó alkukhoz segít, ha megértjük az aukciósházak rendszereiből fakadó licitstratégiákat. Aukciókat már időszámításunk előtt is rendeztek, bár ezek a maiaknál jóval kevésbé voltak kifinomultak. Egy  193-ban megszervezett árverés keretében, még  a Római Birodalmat is elárverezték. Miután a római testőrség megölte az akkori uralkodót, Pertinaxot, úgy döntöttek, hogy árverésre bocsájtják az egész birodalmat, és a nyertes…read more

0

Miért nem dönthetünk, hogy hová megyünk egyetemre, miután kiderültek a ponthatárok?

Posted by in Mindennapi közgáz, Neumann-díj, Nobel díj, Piactervezés

A mai magyar felsőoktatási felvételi folyamatában a jelentkezők csak az intézmények közötti sorrendről döntenek. A ponthatárok meghatározása után az iratkozhat be, aki elegendő pontszámmal rendelkezik az adott képzéshez. De hiába lesz valakinek több helyre is elegendő az elért pontszáma, kizárólag abba az egy intézménybe iratkozhat be, amelyiket előzetesen a legmagasabbra rangsorolta. Ez nem véletlen, enélkül a rendszer nagyon könnyen összeomlana. Megmagyarázzuk, miért. Egy korábbi posztban már írtunk arról, hogyan állapítják meg a ponthatárokat a felvételi folyamatban, most azt vizsgáljuk meg, miért nem választhat a jelentkező a ponthatárok kihirdetése után. Lehetetlen…read more

0

Hogyan határozzák meg a felvételi ponthatárokat Magyarországon?

Posted by in Mindennapi közgáz, Neumann-díj, Nobel díj, Piactervezés

2016.07.26-án derültek ki a felsőoktatásba bekerüléshez szükséges érettségi ponthatárok, amik több ezer magyar fiatal jövőjét határozzák meg. Felmerülhet a kérdés: honnan is tudja az Oktatási Hivatal, hogy hol kell meghúzni a határt?

Hogy adhat a közgazdaságtan új vesét?

Posted by in Neumann-díj, Nobel díj, Piactervezés

A Rajk László Szakkollégium tagjai Alvin Roth-ot választották meg 2016 Neumann-díjasának. Alvin Roth 2012-ben kapta meg a közgazdaságtani Nobel-díjat. A professzor főleg olyan piacokkal foglalkozik kutatásai során, ahol különféle javak elosztására pénz használata nélkül kerül sor. Mindezt nemcsak elméletben vizsgálja, hanem gyakorlatban is alkalmazza: ő tervezte a new yorki és bostoni középiskolai jelentkezések mechanizmusait, vagy az amerikai rezidenseket első munkahelyükre elhelyező rendszert. Ebben a cikkben pedig a veseátültetésekkel kapcsolatos munkásságát szeretnénk röviden bemutatni.

Hálózatok, celebek, Ice Bucket Challenge

Posted by in Friss kutatások, Neumann-díj

Mi a közös Rihannában, Christiano Ronaldoban és Mel B-ben? Hogy jön a képbe egy vödör jéghideg víz? És mégis mi köze ennek a hálózatkutatáshoz? Hálózatelméleti sorozatunk második része következik.

Mi az, hogy hálózatkutatás?

Posted by in Neumann-díj

Matthew Jackson, akinek a Rajk László Szakkollégium tagjai 2015-ben odaítélték a Neumann-díjat, a hálózatkutatásban alkotott kiemelkedőt. A hálózatelmélet komplex hálózatok elemzéséhez nyújt széles körben alkalmazható, univerzális eszköztárat, Jackson például tanulmányozta hálózatelméleti módszerekkel a reneszánsz Itáliában kötött érdekházasságokat, munkaerőpiaci információkat közvetítő hálózatokat és középiskolai szerelmi viszonyokat is. Következzen a hálózattudományi cikksorozatunk első része!