A World Economic Forum versenyképességi rangsorát minden évben üzletemberek véleménye alapján állítja össze, ezeket a válaszokat nem szabad lebecsülni, hiszen az üzleti szféra szereplőiként egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhetnek. A rangsor alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarország a politikai intézmények és a bürokrácia minőségében a leggyengébb. Mit jelent ez? Tömören annyit, hogy a vállalkozók nem bíznak a politikában.

Magyarország a hatvanadik helyet szerezte meg a World Economic Forum idén szeptemberben közzétett versenyképességi listáján. Ez jó,vagy rossz hír?

A magyar üzleti környezet kiszámíthatatlanságának mértéke minden évben egyre nagyobb, ami részben a kormány hektikus politikájának az eredménye, illetve magyarázhatja az eredményeket az EU-s források jövőjében lévő bizonytalanság is. Hazánkban vállalkozó üzletemberek csak kevéssé bíznak a jogrendszerben és a politikusokban. A világ 134 vizsgált országából Magyarország a 114. az intézményi környezet tekintetében. Vállalkozóink kételkednek a tulajdonjog erejében, hiányolják az átláthatóságot és az érthető bürokratikus működést. A “üzletelés” (factors of doing business) előtt álló legnagyobb akadályok a képzetlen munkaerő, a magas adók és a korrupció magas szintje. Az összesített eredmények, azaz a teljes versenyképességi index Európában:

A makrógazdasági környezetet mérő pontokban javultunk. A Magyar Államkincstár javuló pozíciókkal rendelkezik a pénzügyi piacokon: az államadósságot finanszírozó államkötvényekért egyre kevesebb kamatot kell fizetnie. Ma a 2-3 éves kötvények után már csak fél százalékkal több kamatot fizet a magyar állam, mint a német. Tehát egymillió forint hitel nekünk csak ötezer forinttal kerül többe, mint Európa vezető gazdasági hatalmának. Ennek a hírnek örülhetünk, de azt is látni kell, hogy az egyik mutatót egy másik rovására javítottunk.

Magyarországon 60 vállalkozó válaszaira épített a WEF kutatása , ezért az eredmények nem tükrözik a teljes üzleti világ gondolkodását. Érdekes lenne egy jóval szélesebb körű felmérést készíteni, ezek alapján úgy tűnik, hogy létezik egy fontos szembenállás az állami szféra és az üzleti világ között. A megkérdezettek baljósabban értékelik az ország gazdasági környezetét és az üzleti kilátásaikat, mint a hasonló regionális adottságokkal rendelkező országokban. A Közép- európai régió helyzete nem sokat változott az elmúlt években, de míg 1999-ben a régiót Magyarország vezette, mára sereghajtóvá vált.