Mennyit ér egy haver?

Posted by in ALSÓHÁZ, HEURÉKA!, MESTERKURZUS

Krízishelyzet esetén nem annak a kollégádnak öntöd ki a lelkedet, akivel hetente kétszer együtt lifteztek; és ha kölcsön kell, nem az edzőterem recepciósától fogsz kérni, akivel csak a fociról beszéltek. Azonban nem szabad alulbecsülni ezen kapcsolatok jelentőségét sem. A gyenge kötések szerepe éppen abban áll, hogy ezek között a zárt csoportok között kapcsolatot, úgymond hidat létesítsenek és ezáltal biztosítsák az információ áramlást és  a gondolatok keveredését. Egyéni és társadalmi szinten is a javunkat szolgálhatják ezek a gyenge kötések. A cikk írója: Berkovics Beáta

Későn sül el az iparosítás a fejlődő országokban: Dani Rodrik a fejlődésgazdaságtanról.

Posted by in EGZOTIK, MESTERKURZUS

Hurráoptimizmus uralkodott sok közgazdász között a Szovjetunió bukását követően, mert a gazdasági fejlődés receptje ismertnek tűnt: Az úgynevezett “washingtoni konszenzus” a privatizáció mellett a gazdaság megnyitását hirdette a globális verseny felé. Cserébe azzal kecsegtetett, bárki eljuthat a fejlett nyugati országok szintjére. A cikk szerzője: Tóth Bendek

Anomáliák az ingatlanpiacon II/II.

Posted by in MESTERKURZUS

Az Anomáliák az ingatlanpiacon cikk II. része.  …Ahogy teltek-múltak az évek, időközben János családot alapított és eljött az ideje, hogy nagyobb ingatlanba, családi házba költözzön. Úgy tervezte, eladja jelenlegi lakását, a kapott vételárral kiegészítve megtakarításaiból pedig már új házat lesz képes vásárolni. Ekkoriban, a válság után, a 2010-es évek elején az árak éppen nagyon alacsonyak voltak, így ez reálisnak tetszett. Így tehát újra kilépett az ingatlanpiacra, ezúttal egyszerre vevőként és eladóként. Továbbra is munkahelye környékén keresett otthont, hiszen megszokta, hogy reggelente szinte nem is kell utaznia. Mindezt aligha nevezhetjük anomáliának:…read more

Anomáliák az ingatlanpiacon I/II.

Posted by in MESTERKURZUS

Džunić Anna Maria, Kapronczay Mór és Tóth Benedek cikke A cikk a Rajk László Szakkollégium 2017. évi Neuman János-díjas kiadványának első fejezete. A kiadvány, a díjas Richard H. Thaler munkásságán alapul. A fejezet két részben jelenik meg, ez az első rész.   Az emberek a való életben megszámlálhatatlanul sokszor és sokféleképpen térnek el a közgazdaságtan által előrejelzett, vagy leírt viselkedésekhez képest. Fiatal egyetemista hallgatók nem csoda, hogy feszengve ülnek első mikroökonómia óráikon, hiszen legszívesebben majdnem minden egyes állításnál felkiáltanának, „de hát ez a való világban nem is így van!”. Ez…read more

Néhány gondolat a menekültek elosztásáról

Posted by in MESTERKURZUS, ROPOGÓS

Ahogy hazánkban, úgy külföldön is az egyik legellentmondásosabb téma a menekültkérdés. Vannak, akik szívesen látnák őket, vannak akik félnek tőlük. Azonban itthon az utóbbi időben nem is a menekültek maguk, hanem a problémára adott válaszok kavarták a legnagyobb vihart. Most azt vizsgáljuk meg, az ilyen válaszokhoz mit tud hozzátenni a piactervezés. Először érdemes tisztázni, hogy mit értünk menekült alatt, és hogy miért okoznak nekünk az utóbbi időben ennyi gondot. Az ENSZ szerint menekültnek az számít, aki származási vagy szokásos lakhelyének országán kívül van, mert faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés…read more

0

Hogyan kerül egy gyerek nevelőszülőkhöz?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

Az örökbefogadások lebonyolítása igen kritikus pontja az állami szociális rendszernek, mivel fiatalok életéről kell gondoskodni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a rendszer minél hatékonyabban tudjon működni, minimalizálja a gyerekek állami gondozásban töltött idejét, valamint a sikertelen örökbefogadások számát. A hatékonyság elősegítésének céljából rengeteg információra van szükség az örökbefogadási hálózat résztvevőiről. Az örökbefogadási rendszer, közgazdász nyelven, egy úgynevezett kétoldalú párosítási piac. Párosítási piacok jelen vannak az élet minden területén, mivel rengeteg olyan helyzettel találkozhatunk, amikor egyszerre kell nagyszámú résztvevő párosítását megvalósítani úgy, hogy pénzkifizetések nem használhatóak. Képzeljük csak el az egyetemi…read more

0

Hogyan segíthetett volna az eBay Julianus császáron?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

Az online aukciósházak (eBay, Amazon, Vatera stb.) megjelenésével a szobádból juthatsz hozzá szinte bármihez, amit ma az emberiség előállít. Nem mindegy viszont, mennyit fizetünk a dolgokért és mennyit kapunk az általunk már megunt termékekért. A jó alkukhoz segít, ha megértjük az aukciósházak rendszereiből fakadó licitstratégiákat. Aukciókat már időszámításunk előtt is rendeztek, bár ezek a maiaknál jóval kevésbé voltak kifinomultak. Egy  193-ban megszervezett árverés keretében, még  a Római Birodalmat is elárverezték. Miután a római testőrség megölte az akkori uralkodót, Pertinaxot, úgy döntöttek, hogy árverésre bocsájtják az egész birodalmat, és a nyertes…read more

0

Miért nem dönthetünk, hogy hová megyünk egyetemre, miután kiderültek a ponthatárok?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

A mai magyar felsőoktatási felvételi folyamatában a jelentkezők csak az intézmények közötti sorrendről döntenek. A ponthatárok meghatározása után az iratkozhat be, aki elegendő pontszámmal rendelkezik az adott képzéshez. De hiába lesz valakinek több helyre is elegendő az elért pontszáma, kizárólag abba az egy intézménybe iratkozhat be, amelyiket előzetesen a legmagasabbra rangsorolta. Ez nem véletlen, enélkül a rendszer nagyon könnyen összeomlana. Megmagyarázzuk, miért. Egy korábbi posztban már írtunk arról, hogyan állapítják meg a ponthatárokat a felvételi folyamatban, most azt vizsgáljuk meg, miért nem választhat a jelentkező a ponthatárok kihirdetése után. Lehetetlen…read more

0