Néhány gondolat a menekültek elosztásáról

Posted by in MESTERKURZUS, ROPOGÓS

Ahogy hazánkban, úgy külföldön is az egyik legellentmondásosabb téma a menekültkérdés. Vannak, akik szívesen látnák őket, vannak akik félnek tőlük. Azonban itthon az utóbbi időben nem is a menekültek maguk, hanem a problémára adott válaszok kavarták a legnagyobb vihart. Most azt vizsgáljuk meg, az ilyen válaszokhoz mit tud hozzátenni a piactervezés. Először érdemes tisztázni, hogy mit értünk menekült alatt, és hogy miért okoznak nekünk az utóbbi időben ennyi gondot. Az ENSZ szerint menekültnek az számít, aki származási vagy szokásos lakhelyének országán kívül van, mert faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés…read more

0

Hogyan kerül egy gyerek nevelőszülőkhöz?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

Az örökbefogadások lebonyolítása igen kritikus pontja az állami szociális rendszernek, mivel fiatalok életéről kell gondoskodni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a rendszer minél hatékonyabban tudjon működni, minimalizálja a gyerekek állami gondozásban töltött idejét, valamint a sikertelen örökbefogadások számát. A hatékonyság elősegítésének céljából rengeteg információra van szükség az örökbefogadási hálózat résztvevőiről. Az örökbefogadási rendszer, közgazdász nyelven, egy úgynevezett kétoldalú párosítási piac. Párosítási piacok jelen vannak az élet minden területén, mivel rengeteg olyan helyzettel találkozhatunk, amikor egyszerre kell nagyszámú résztvevő párosítását megvalósítani úgy, hogy pénzkifizetések nem használhatóak. Képzeljük csak el az egyetemi…read more

0

Hogyan segíthetett volna az eBay Julianus császáron?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

Az online aukciósházak (eBay, Amazon, Vatera stb.) megjelenésével a szobádból juthatsz hozzá szinte bármihez, amit ma az emberiség előállít. Nem mindegy viszont, mennyit fizetünk a dolgokért és mennyit kapunk az általunk már megunt termékekért. A jó alkukhoz segít, ha megértjük az aukciósházak rendszereiből fakadó licitstratégiákat. Aukciókat már időszámításunk előtt is rendeztek, bár ezek a maiaknál jóval kevésbé voltak kifinomultak. Egy  193-ban megszervezett árverés keretében, még  a Római Birodalmat is elárverezték. Miután a római testőrség megölte az akkori uralkodót, Pertinaxot, úgy döntöttek, hogy árverésre bocsájtják az egész birodalmat, és a nyertes…read more

0

Miért nem dönthetünk, hogy hová megyünk egyetemre, miután kiderültek a ponthatárok?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

A mai magyar felsőoktatási felvételi folyamatában a jelentkezők csak az intézmények közötti sorrendről döntenek. A ponthatárok meghatározása után az iratkozhat be, aki elegendő pontszámmal rendelkezik az adott képzéshez. De hiába lesz valakinek több helyre is elegendő az elért pontszáma, kizárólag abba az egy intézménybe iratkozhat be, amelyiket előzetesen a legmagasabbra rangsorolta. Ez nem véletlen, enélkül a rendszer nagyon könnyen összeomlana. Megmagyarázzuk, miért. Egy korábbi posztban már írtunk arról, hogyan állapítják meg a ponthatárokat a felvételi folyamatban, most azt vizsgáljuk meg, miért nem választhat a jelentkező a ponthatárok kihirdetése után. Lehetetlen…read more

0

Hogy adhat a közgazdaságtan új vesét?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

A Rajk László Szakkollégium tagjai Alvin Roth-ot választották meg 2016 Neumann-díjasának. Alvin Roth 2012-ben kapta meg a közgazdaságtani Nobel-díjat. A professzor főleg olyan piacokkal foglalkozik kutatásai során, ahol különféle javak elosztására pénz használata nélkül kerül sor. Mindezt nemcsak elméletben vizsgálja, hanem gyakorlatban is alkalmazza: ő tervezte a new yorki és bostoni középiskolai jelentkezések mechanizmusait, vagy az amerikai rezidenseket első munkahelyükre elhelyező rendszert. Ebben a cikkben pedig a veseátültetésekkel kapcsolatos munkásságát szeretnénk röviden bemutatni.

Technológiai fejlődést mindenkinek

Posted by in MESTERKURZUS, ROPOGÓS

Itthon is egyre többet foglalkozunk azzal, hogy milyen változásokat hozhat a technológiai fejlődés gyors üteme a társadalom szerkezetében, a munkahelyeken vagy egyáltalán a mindennapi életünkben. A téma úttörői Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee, akik az MIT kutatóiként vizsgálják most már több éve a kérdést. Legújabban a Foreign Affairs-ben megjelent cikkükben többek közt azt a kérdést feszegetik, hogy a kialakuló helyzetben milyen foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet az automatizálás negatív hatásait kezelni és előnyeit minél több ember számára elérhetővé tenni. Feltesszük a kérdést, hogy Magyarországra hogy értelmezhetőek ezek az elképzelések és, hogy a jelenleg…read more

Mi az, hogy hálózatkutatás?

Posted by in MESTERKURZUS

Matthew Jackson, akinek a Rajk László Szakkollégium tagjai 2015-ben odaítélték a Neumann-díjat, a hálózatkutatásban alkotott kiemelkedőt. A hálózatelmélet komplex hálózatok elemzéséhez nyújt széles körben alkalmazható, univerzális eszköztárat, Jackson például tanulmányozta hálózatelméleti módszerekkel a reneszánsz Itáliában kötött érdekházasságokat, munkaerőpiaci információkat közvetítő hálózatokat és középiskolai szerelmi viszonyokat is. Következzen a hálózattudományi cikksorozatunk első része!

A befektetési döntések emberi tényezője

Posted by in MESTERKURZUS

Napjainkban a cégek és a befektetők olyan eszközökkel döntik el, hogy mibe fektessenek és mibe ne, amik visszatarthatják a fejlődést és a munkahelyteremtést – állítják Clayton M. Christensen és Derek van Bever, a Harvard Business School professzorai. Miközben az Egyesült Államokban történelmi mélyponton vannak a kamatráták – ami a mainstream elméletben a befektetéseket kellene, hogy ösztönözze – az olyan nagyvállalatok, mint például az Apple hatalmas készpénzállományt halmoztak fel és visszatartják befektetési döntéseiket. Viszonyításként: az Apple 2014 márciusi készpénzállománya 160 milliárd dollár, a magyar GDP 2013-ban 130 milliárd dollár. Ennek az…read more