Egy országban előállított és exportált termékek fajtái a gazdasági növekedés mértékéről és módjáról, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyságáról is szolgáltatnak információt – derül ki egy 2017-es tanulmányból. Az előállított javak önmagukban nem magyarázzák a jövedelmi egyenlőtlenséget, viszont sok releváns tényezőt foglalnak magukban, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a jövedelemeloszlásra vonatkozóan. A cikk szerzője: Hajdu Edina

1995-ben Simon Kuznets vizsgálta, hogy mitől függ az országokban a jövedelemeloszlás. Elmélete azt mondta ki, hogy a megtermelt bevétel függvényében változik a jövedelem eloszlása a társadalomban: ahogyan egy gazdaság fejlődik, nő az egyenlőtlenség, viszont egy idő után a gazdaság növekvő tendenciája már csökkenti ezt a mértéket. Számos esetben került az elmélet ellentmondásba a valósággal, mert nem ez az egyetlen mozgatórugója a folyamatnak.

A jövedelmi egyenlőtlenség nemcsak a megtermelt nemzeti bevétel mértékétől függ, hanem hatással van rá sok más tényező, például az ország társadalmi tőkéjének nagysága, technológiai fejlettsége, intézményrendszere, gazdasági és földrajzi adottságai, sőt még a nemzet történelme is. Ezek a jellegzetességek az adott ország gazdaságának komplexitását mutatják. Márpedig minél komplexebb egy gazdaság, annál kisebb a jövedelmi egyenlőtlenség az adott országban.

Az exportált termékek vizsgálata ezen tulajdonságok kimutatásának céljából releváns. Ha például egy ország ritka és bonyolult orvosi műszerek előállításával is foglalkozik, akkor nagy valószínűséggel fejlett a gazdasága, inkluzív növekedés jellemezheti és magas a humán tőke mértéke, jelentős tudás halmozódott fel az országban. Míg a műszerek esetében fontosabb a jól képzett munkaerő, a feldolgozatlan élelmiszerek exportjának lehetősége nagyban függ attól is, hogy milyen földrajzi adottságokkal rendelkezik az ország. Tehát az exportált termékek sok mindent elárulnak az országok jellemzőiről.

Hogyan lehet számszerűsíteni ezeket az adatokat? A jövedelem eloszlását különböző mutatókkal lehet mérni, ezek közül az egyik a Gini-együttható. Ez olyan mérőszám, amely eloszlások egyenlőtlenségét vizsgálja, így használható egy országon belüli jövedelem eloszlásának megfigyelésére is. Ez a nulla és egy közé eső mutató minél kisebb, annál egyenletesebb az eloszlás.

Az exportált termékekre vonatkozóan információkat az ECI mutató (Economic Complexity Index) segítségével ismerhetünk meg. Ezzel mérhető egyrészt, hogy milyen sokszínű az ország exportkínálata, másrészt az adott termékek különlegességére is következtethetünk, hiszen egy kevés ország által előállított termék feltételezhetően bonyolultabb és ritkább. Egy termék hatása a jövedelemeloszlásra az alapján becsülhető meg, hogy milyen Gini együtthatókkal rendelkeznek az azt exportáló országok. Ennek kifejezésére szolgál a PGI (Product Gini Index).

Az alábbi ábra a magyar exporttermékek PGI mutatóit méri, az alul jelzett színskálán balról jobbra haladva a legalacsonyabbtól a legmagasabbig terjedő értékeket találjuk. Minél alacsonyabb a PGI mutató, annál kisebb a várható egyenlőtlenség az országban. A hálózaton belüli pontok sűrűsége és mérete azt mutatja, hogy mekkora az adott PGI értékű termékek szerepe az exportban.

Magyarországról gépjárművet exportáltunk a legtöbbet 2016-ban az OEC adatai alapján. Jelentős arányban szerepelnek még a gépek alkatrészei és gyógyszeripari termékek. Ezek mind alacsony PGI mutatójú termékek, azaz az export összetétele alapján alacsony a várható egyenlőtlenség az országban. Érdemes lenne megfigyelni azt is, hogy ezek az indikátorok hogyan viselkednek, ha az országok nettó exportjait vesszük figyelembe. Például Magyarországon a gépipar produkálja a legmagasabb exportértéket, miközben ezen a területen magas értékű importtal is rendelkezik. Bár nem csupán ezek a tényezők határozzák meg az országon belüli jövedelemeloszlást, abban viszont biztosak lehetünk, hogy sokat elárul magáról Magyarország, amikor a többi országgal kereskedik.