Jellemzően a gazdagabb, magas foglalkoztatottsággal rendelkező járásokban szavaznak többen és azokban, ahol magas a 65 év felettiek aránya. Érdekes, hogy az internet elérés mértéke és a tájékozottság más mérőszámai nincsenek nagy hatással a részvételre.

2014-ben a budapesti agglomerációban, a Balaton északi partjánál élők és a Sopron környékiek mentek el legtöbben választani a magyar vidéken. A budakeszi járásban például a lakosság 70 százaléka adta le voksát, ezzel ez a kistérség vezeti a vidéki térségek listáját. Sajnos kevesen vettek részt a választásokon Baranyában, Pécs környékén és a Hajdúság azon részein, amik messze esnek Debrecentől. A 2014-es legkisebb részvételi arány a választásokon a román határ menti cigándi járásban volt: a választópolgárok 43 százaléka élt választási jogával.

Bevetettük adatelemzőinket, hogy a KSH járási szintű táblázatainak adatait használva mondják meg, hogy melyik területek lakosai és milyen körülmények között élők mennek el nagyobb arányban szavazni. Politikai rendszerünkben fontos, hogy minden társadalmi csoport képviselje magát közös ügyeinkben, hogy a szavukat meghallják az egész országot képviselő vezetők.

A járások tíz jellemzőjét vizsgáltuk. Leginkább azokban a járásokban mentek el szavazni 2014-ben, ahol nagy arányban voltak 65 év felettiek a népességben: ha 1 százalékkal volt magasabb a 65 év felettiek aránya, átlagosan  1 százalékkal többen is szavaztak.

Megvizsgáltuk, hogy mennyire működik a modellünk. Tökéletes eredményeket nem kaptunk, de úgy tűnik, hogy elég jó jellemzőket elemeztünk, mert tényleg ezek a tényezők segítenek abban, hogy megértsük a választási részvétel okait.

A gazdagabb járások lakosai mentek el inkább az urnákhoz 2014-ben, ami a térkép mintázatáról is látszik: főleg Budapest környéke, a Balaton-felvidék és az osztrák határ melletti járásokban volt nagy a részvétel. Egy keresőre jutó havi 14 ezer forintos béremelés átlagosan 1 százalékos növekedést eredményez a választási részvételi arányban.

A tájékozottságot, iskolázottságot járási szintű adatok híján többféle mutatóval mértük: internetkapcsolatok számával, könyvtári kölcsönzések számával és a gimnazista fiatalok arányával. Meglepő, hogy ezek egyike sem volt nagy hatással a részvételi kedvre.

David Lassen egy koppenhágai választás eredményeit elemezve arra jutott, hogy az informáltság az egyik legerősebb motiváció arra, hogy egy választópolgár szavazzon. Lassen szerint ez jó hír, mert így az informáltak döntenek a demokratikus intézmények irányításáról.

Lehetséges, hogy hazánkban az informáltság nem függ össze sem az iskolázottsággal sem az internet elérés lehetőségével. Máshol kell keresgélnünk, ha meg akarjuk érteni, hogy mitől érzi egy magyar választópolgár elég tudással felvértezve magát egy felelős választáshoz. Egy biztos, aki úgy érzi, fontosak a saját gondolatai az ország sorsáról az menjen ma el választani. Ne maradjon képviselet nélkül egyetlen társadalmi csoport sem!

(Adatbányász: Borza Endre,  Adatelemző csapat: Lente Bori és Kapronczay Mór)