Fogadalmakat gyakran teszünk. Megpróbálunk leszokni a dohányzásról vagy éppen leadni 5-10 kilót rendszeres testmozgással. Sajnos, mindezek sokszor kudarcba fulladnak. Egy amerikai felmérés szerint a  dohányzásról való leszokás eredményessége nagyon alacsony, a leszokni kívánók mindössze 4-7%-a tudja csak ténylegesen letenni a cigarettát. Továbbá a felmérések összessége azt is mutatja, hogy az újévi fogadalmak mindössze 12%-a sikeres csak, s hasonló a helyzet a fogyókúrák terén is.

A cikk szerzője Berei Judit

Ennek egyik oka a gyenge akaraterő és a motiváció hiánya. Mindannyian halogatunk dolgokat az életben, annak ellenére, hogy ez számunkra kifejezetten nagy költséget tud jelenteni.  Inkább még elszívjuk azt a bizonyos utolsó előtti slukkot vagy elhalasztjuk a diétánk egy nappal. Erre általában önuralmi problémaként utalnak, amely egyre inkább az elemzések tárgyát képezi a pszichológiában és a közgazdaságtanban egyaránt. Ezekben a modellekben nem feltételezik a fogyasztó racionális viselkedését. A vizsgált egyénre jellemző, hogy nem következetes a döntéshozatalban, illetve a választásoknál túlsúlyozza a jelenbeli költségeket és hasznokat a jövőbeliekhez képest.  Erre hiperbolikus diszkontálásként szoktak utalni és a jelenbeli hasznok felülsúlyozását értjük alatta. Ez a jelenbeli torzítás tulajdonképpen azt jelenti, hogy rövidtávon sokkal türelmetlenebbek vagyunk mint hosszútávon. Ilyen anomáliák jelen vannak viselkedésünkben, melyeket a viselkedési közgazdaságtan modelleibe is próbálnak beépíteni.

Mik segíthetnek az elköteleződésben?

A halogatásra megoldásként szolgálhatnak az elköteleződésre sarkalló eszközök (“commitment devices”), amik segíthetnek formálissá tenni az általunk megfogalmazott célokat. Egy ilyen elköteleződési eszköz lehet egy szerződés is vagy például ha határidőket szabunk saját magunknak. Például, mernénk-e pénzbe fogadni, hogy biztosan betartjuk ígéretünket? Rakjunk félre egy bizonyos összeget, amit biztosan nem szeretnénk elveszíteni. Ha sikeresen betartjuk a fogadalmunkat, akkor megtarthatjuk a pénzt, kudarc esetén viszont elveszítjük. Ez plusz költséget jelent, amely sokkal több motivációt ad.

Ilyen algoritmus szerint működik a StickK.com oldal.

Ian Ayres és Dean Karlan amerikai közgazdászok 2007-ben alapították ezt a start-upot, amely a viselkedési közgazdaságtant használva próbál segíteni embereket céljaik elérésében. A hagyományos közgazdaságtani modell, a racionalitást feltételezve, nem tudja megmagyarázni rövid távon miért döntünk a dohányzás mellett, ha pontosan tisztában vagyunk a dohányzás hosszú távú kedvezőtlen hatásaival.

Hogyan működik az oldal?

Kötünk egy szerződést ami szerint x összeget kell befizetnünk egy számlára. Akkor kapjuk vissza a pénzünk, ha teljesítjük a szerződésben leírt célt. Egyébként az átutalt összeg egy jótékonysági szervezet számlájára kerül, melyet mi is meghatározhatunk vagy élünk az stickk.com által felajánlott lehetőséggel. Egy általunk kijelölt független stickk. com ismerős lesz az, aki felügyeli a folyamatot és ellenőrzi, hogy ténylegesen teljesítettük-e a célunkat. Ha sikerrel járunk a pénzt visszatérítik. Az oldal indulása óta nagy népszerűségnek örvend.

 

Források:

1. Dan Ariely és Klaus Wertenbroch (2002): PROCRASTINATION, DEADLINES, AND PERFORMANCE: Self-Control by Precommitment. Psychological Science, 13. Évfolyam 3. szám.
2. Gharad Bryan, Dean Karlan, és Scott Nelson(2010): Commitment Devices. Annual Review of Economics, 2010.