Az online aukciósházak (eBay, Amazon, Vatera stb.) megjelenésével a szobádból juthatsz hozzá szinte bármihez, amit ma az emberiség előállít. Nem mindegy viszont, mennyit fizetünk a dolgokért és mennyit kapunk az általunk már megunt termékekért. A jó alkukhoz segít, ha megértjük az aukciósházak rendszereiből fakadó licitstratégiákat.

Aukciókat már időszámításunk előtt is rendeztek, bár ezek a maiaknál jóval kevésbé voltak kifinomultak. Egy  193-ban megszervezett árverés keretében, még  a Római Birodalmat is elárverezték. Miután a római testőrség megölte az akkori uralkodót, Pertinaxot, úgy döntöttek, hogy árverésre bocsájtják az egész birodalmat, és a nyertes licitáló lesz az új uralkodó. Az aukción Didius Julianus (Gallia Belgica provincia kormányzója) és Claudius Sulpicianus (szenátor) versengtek a birodalomért.

Az aukció során egymásra licitálva egyre magasabbra tornászták a birodalom árát. Sulpicianus 20 000 sestertius-t (római fizetőeszköz) ígért fejenként a testőrség tagjainak. Ekkor egy pillanatra megállt az aukció, majd Julianus váratlanul 25 000 sestertius-ra emelte licitjét. Ezzel végül megszerezte a Római Birodalmat és kilenc hétig uralkodhatott is. Nem sokkal később viszont lefejezték, nem kis részben azért, mert egy ekkora ajánlatot nem tudott azonnal kifizetni.

Julianus egy egészen komoly hibát követett el az aukció során. Sulpicianus 20 000 sestertius-t ígért a birodalomért, mire ő azonnal 5000-el magasabb ajánlatot tett. Pedig elegendő lett volna egy minimális összeggel magasabbat ajánlani – hiszen Sulpicianus talán már 21 000 sestertiust sem szívesen fizet ki holmi birodalmakért.

A fenti aukciós rendszert angol aukciónak nevezik: az árverező egy kikiáltási árat határoz meg és a licitálók egyre magasabb árat ajánlanak a termékért. Az árverésen meghatároznak egy minimális különbséget, amivel az aktuális ár fölé kell licitálni. Az aukció során a résztvevők ajánlatai nyilvánosak, így megfigyelhetjük a többi licitáló magatartását és ebből fontos információkat szerezhetünk.

Ha például egy angol aukción egy ismert műkincsgyűjtő vesz részt és ajánlatokat tesz a termékre, akkor esélyes, hogy az árverésre bocsátott termék valóban értékes. Ez ösztönözheti a többieket is, hogy magasabb árat ajánljanak, így a műkincsgyűjtő szeretné elkerülni, hogy a többiek lássák, az ő licitjeit.

Az online aukciósházak viszont jellemzően nem az angol, hanem egy úgynevezett másodáras aukciós rendszert használnak, ahol nem lehet Julianuséhoz hasonló hibát elkövetni. Ilyen rendszerben működik például az Amazon és az eBay is. Ennek az a lényege, hogy a potenciális vásárlók megadják legmagasabb árat, amelyet hajlandóak kifizetni  és a rendszer mindig a minimális különbség (licitlépcső) értékével növeli az aktuális árat. A legmagasabb árat megadó licitáló, a második legmagasabb ár plusz licitlépcső értéken vásárolhatja meg a terméket. Azonban az Amazon és az eBay aukciós rendszere különbözik, hiszen az eBay szigorú határidővel működik, tehát egy 20:00 zárással meghirdetett árverést 20:00-kor tényleg le is zárnak. Ezzel szemben az Amazon először meghirdet egy zárási határidőt, azonban az árverés csak akkor kerül lezárásra, ha a határidő után tíz perc licit nélkül telik el.

Alvin Roth és Axel Ockenfels a két aukciósház rendszerében megfigyelhető különbségeket és a licitálók viselkedését vizsgálják. A licitálók sokszor az utolsó pillanatban tettek ajánlatot abban reménykedve, hogy így olcsóbban tudják megvásárolni a terméket és elrejthetik a licitjükből eredő információt a többiek elől. Ezek mind arra ösztönzik a vásárlókat, hogy a határidőhöz közeli időpontban tegyenek ajánlatokat, hogy alacsonyan tudják tartani az eladási árat. Ez a stratégia azonban nem veszélytelen, hiszen az aukció lezárása előtti pillanatokban a rendszer jellemzően túlterhelt, így előfordulhat, hogy a liciteket már nem jegyzi a rendszer.

A két kutató az eBay és az Amazon összehasonlításában arra az eredményre jutottak, hogy az eBay típusú szigorú határidővel működő aukciós rendszerében a licitálók jellemzően ténylegesen később tesznek ajánlatokat. Ez az Amazon árveréseit nem jellemzi, hiszen a határidő kitolódik egészen addig, amíg tíz perc nem telik el licit nélkül. Az eBay esetén az utolsó licitek 20%-át, míg az Amazonnál mindössze az utolsó licitek 7%-át teszik meg az utolsó órában. A különbség még szembetűnőbb a licitek szintjén: az eBay-nél az utolsó 5 percben a számítógép-aukciók 40%-ára, az antikvitásaukciók 59%-ára érkezett licit, míg az Amazonnál ugyanez az érték mindkét kategóriában 3%.

Így ha Julianus az eBay-en, vagy az Amazonon licitált volna a Római Birodalomra, jó eséllyel kevesebbet fizet, és talán a fejét is megtarthatta volna. A műkincsgyűjtőnek azonban egyedül az eBay kedvez, ugyanis az Amazonon legalább tíz percig biztosan látni lehet, hogy ki tette meg a legmagasabb licitet.

A bejegyzés megjelenésének apropója, hogy 2016-ban a Rajk László Szakkollégium diákjai Alvin Roth-nak adományozzák oda a Neumann János-díjat. A professzor szeptember elején érkezik Budapestre a díjátadásra, aminek során szeptember 6-án 18 órakor az MTA nagytermében egy nyilvános előadást is tart majd. Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött: Regisztráció