A mai világ egyik kulcskérdése, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, úgy hogy a piaci verseny hatékonyságra sarkalló gazdasági ösztönzőit megtartjuk. A kapitalizmus egy verseny alapú társadalmat szül. Ebben a versenyben egyenlő feltételekre van szükség, mert kialakulhatnak újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségek, mélyszegénységben élő rétegek, ha az egyenlő feltételek a gyakorlatban nem teljesülnek.
Gyorsabban terjednek az összeesküvés-elméletek azokban az országokban, ahol a lakosság többségében megrendül a kormányzatba vetett bizalom és hit, derült ki Hahner Péter, történész, és Krekó Péter szociálpszichológus előadásán, amit az Eötvös Csoport szervezett. Szerző: Balázs József
Krízishelyzet esetén nem annak a kollégádnak öntöd ki a lelkedet, akivel hetente kétszer együtt lifteztek; és ha kölcsön kell, nem az edzőterem recepciósától fogsz kérni, akivel csak a fociról beszéltek. Azonban nem szabad alulbecsülni ezen kapcsolatok jelentőségét sem. A gyenge kötések szerepe éppen abban áll, hogy ezek között a zárt csoportok között kapcsolatot, úgymond hidat létesítsenek és ezáltal biztosítsák az információ áramlást és a gondolatok keveredését. Egyéni és társadalmi szinten is a javunkat szolgálhatják ezek a gyenge kötések. A cikk írója: Berkovics Beáta
Jellemzően a gazdagabb, magas foglalkoztatottsággal rendelkező járásokban szavaznak többen és azokban, ahol magas a 65 év felettiek aránya. Érdekes, hogy az internet elérés mértéke és a tájékozottság más mérőszámai nincsenek nagy hatással a részvételre.
Vasárnap délben madárcsicsergésre és a frissen főtt húsleves illatára ébredsz. A fejed tompán lüktet az előző nap elfogyasztott, minőségi alkoholtól és a koncert utórezgéseitől. Már éppen eldöntenéd, hogy egész nap nem mozdulsz ki az ágyból, mikor beléd hasít a felismerés: ma vannak a választások! Vajon felkelsz-e mégis az ágyból hogy elmenj szavazni? A racionális választó közgazdaságtani modellje a te viselkedésedre is magyarázatot adhat. A cikk írója: Dormán Hanga
A fiatal korosztály nem szeret részt venni a választásokon: míg a 18-24 éves korosztálynak csak 44 százaléka megy el szavazni, addig a 70-74 éves korosztályban a szavazati arány 74 százalék. Ez azért érdekes, mert kutatások szerint a szavazástól való távolmaradás nem a fiatalok apolitikusságára utal. Politikai érdeklődésük, civil tevékenységük és egyéb közügyekben való részvételük jellemzően magasabb szinten van, mint az 1967-es, vagy 1987-es fiataloknál ezt megfigyelték. Nem csak, hogy nem választanak a fiatalok, de egyre kevesebben is vannak. Magyarországon például 1970-ben a társadalom 47% százaléka volt 19 év alatti és…read more
A rossz megközelítésünk miatt is volt devizahiteles válság – és ez a megközelítés ma is uralkodó a hitelpiacokon. A kamat az új svájci frank! – olvasható gazdasági fórumokon. Ennek megfelelően a devizahiteleshez hasonló méretű válság csírája is jelen van a bankrendszerben. Megtévesztő mutatók – Kapronczai Mór és Urbán K. Vajk cikke
Az Amerikai Tudományos Akadémia kutatói a 2011-es orosz parlamenti választások adatait vizsgálták. Arra utaló jeleket találtak, hogy Puytin pártja, az Egyesült Oroszország két módszer kombinálásával befolyásolhatta az eredményeket. Az orosz választások szabályosságát már sokan megkérdőjelezték, azonban a mostani kutatás meglepően egyszerű statisztikai módszerekkel mutatott rá a csalásra utaló jelekre. Moszkván belül 11%-os manipulációt feltételeznek, amely ha általánosan igaz egész Oroszország területén, akkor megkérdőjeleződik a párt többségi parlamenti jelenléte is. A cikk szerzője: Kiss Tünde
A World Economic Forum versenyképességi rangsorát minden évben üzletemberek véleménye alapján állítja össze, ezeket a válaszokat nem szabad lebecsülni, hiszen az üzleti szféra szereplőiként egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhetnek. A rangsor alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarország a politikai intézmények és a bürokrácia minőségében a leggyengébb. Mit jelent ez? Tömören annyit, hogy a vállalkozók nem bíznak a politikában.
Venezuela gazdasága összedőlni látszik. Az egykor prosperáló ország lakossága éhezik, míg az ország elnöke, Nicolas Maduro sonkás szendvicset majszol élő adásban a parlamenti közvetítés alatt. Az ország 1950 és 1975 között a leggyorsabban növekvő gazdaságok közé tartozott, mely főként az olajkitermelés fellendülésének volt köszönhető. Az egy forrásból származó gazdasági növekedés általában aggodalomra ad okot, mivel lehet negatív hatása egy ország társadalmi és politikai struktúrájára is. Ezt nevezik nyersanyag átoknak, ami sok ország esetében aláássa a hosszútávú gazdasági, társadalmi és politikai fejlődést, a rövidtávú bevételekért cserébe. A cikk szerzője: Lente Bori
