Jól csinálja az arab szőnyegárus és az amazon.com: röviden az árdiszkriminációról

Posted by in Aukciók, Mindennapi közgáz

Email to someoneShare on FacebookGoogle+share on TumblrTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on LinkedInPrint this page

Felháborodást keltett a közelmúltban, hogy az amazon.com internetes kereskedő vállalat különböző árakon, egy időben ad el ugyanolyan termékeket a vásárlóinak. A különböző árakat nem lehet a különböző minőségre, a nagyobb költségekre, de még az inflációra sem fogni. Mit csinál az amazon.com?

Egyszerű a válasz: azt szeretné, ha mindenki annyit fizetne, amennyit maximálisan hajlandó adni az adott termékükért. Jól meggazdagodni azok kárára, akik ”tegyük fel” 3000 forintot fizetnek egy könyvért, amit máshol egy másik vásárló pontosan ugyanakkor megkap 2000 forintért?

A közgazdaságtudomány régóta ismeri ezt a megkülönböztető árazást. Az amazon.com-ot nagyon nehéz lenne megbüntetni valamiért, amit a vállalatok többsége teljesen legálisan csinál, sőt történelmi gyökerei is vannak: a szőnyegárusok is ezt csinálják. Az alkudozás arról szól a piacon, hogy az árus kipuhatolja, hogy a vásárló mennyit fizetne maximum a portékáért. Vannak, akik 2 aranyat, mások csak 3 ezüstöt fizetnének, mégsem jó 1 aranyért árulni a szőnyeget, mert akkor csak 1 vásárló venne, az viszont 1 arannyal kevesebb hagyna ott, mint amennyit hajlandó lenne. A gazdag főnemesnek 2 aranyért kell adni, a szegény kovácsnak pedig 3 ezüstért, így a legnagyobb a bevétel. Ez a megkülönböztető árazás az úgynevezett árdiszkrimináció.
Fordítsuk meg a dolgot, tegyük fel, hogy mozielőadást szervezünk. A filmvetítő gép, a terem és a mozigépész már kifizetve. 10 érdeklődőnk van és 10 férőhelyünk a moziban. Az 1. számú 1 dollárt, a 2. számú két dollárt, … , a 10. számú 10 dollárt hajlandó fizetni a filmért. Mennyiért hirdessük a filmet? Ha 1 dollár lesz az ára, akkor 10-en jönnek, és 1-et fizetnek, így 10 dollár bevételünk van. Ha 10 lesz az ár, akkor 1 ember jön, aki 10-et fizet, így is 10 a bevétel. Ha 5 az ár, akkor 6-an jönnek (5.6.7.8.9.10.), és 5-öt fizetnek, így 30 dollár bevételt érünk el. Ez a legtöbb, amit egy árral ki tudunk hozni a jegyeladásból.
Van azonban 4 üres helyünk. Most már érdemes lenne 1 dollárért is beengedni a többieket, de ez nehézkes, mert rosszul esne azoknak, akik 5-öt fizettek a moziért. Kell valami, amiért azok, akik 5 dollárt fizettek megbocsátják nekünk, hogy a többieket beengedjük 1 dollárért. Ha azt tapasztaljuk, hogy a kint maradtak nagy része szegény diák, vagy kisnyugdíjas, akkor meg is van a megoldás. A diákjegy és a nyugdíjas jegy legyen 1 dollár, a többiek fizessenek 5-öt. A logika ugyanaz, mint a amazon.com esetében. Egy kivételével, hogy az amazonnak nehezen bocsátunk meg. Pedig az éremnek két oldala van. Gondoljunk azokra, akik kevesebbet fizetnek!

Hasonló alapon működik a last-minute utak árazása. A repülőgépek már biztosan felszállnak, a kerozin el fog égni és a reptéri illetéket megfizeti a repülőtársaság. Ezért megéri a maradék ülőhelyeket az indulás előtt feltölteni alacsony árakon is. Az emlegetett árdiszkrimináció miatt van az is, hogy az ötkilós mosópor nem ötször annyiba kerül, mint az egykilós, hanem kicsit olcsóbb. Igaz itt a mennyiségen keresztül próbálják meg a vállalatok csoportokra osztani a vásárlóikat: kényelmes gazdagokra és szorgos szegényebbekre. A vállalat ki akarja szolgálni a szegényebb fogyasztókat is, akik a kényelmükért cserébe képesek spórolni, és inkább haza cipelnek egy ötkilós csomagot, ha az hosszútávon olcsóbb.

Kitekintés: Közgazdász tanoncként csak álltam a hűtő előtt és nem értettem, mit látok. Horvátországban az egyik helyi sör üvegpalackos, félliteres kiszerelése kevesebb, mint feleannyi volt, mint az egyliteres PET palackos. Olcsóbb két félliteres sört venni, mint egy egyliterest? Miért? Hogyan? Ha van ötletek, küldjétek el nekünk! A facebook-on megtaláltok!

(Címlapkép forrása: competitoor.com)