Mennyi az annyi?: Valós vállalatértékek nyomában

Posted by in HEURÉKA!

Vegyünk két autógyártó céget. Az elsőnek 15 éves fennállása óta még nem volt nyereséges éve, sőt, a 2016-ban legyártott 84 000 db modellje után majdnem fél milliárd dollár veszteséget termelt.  A második több, mint 100 éves múlttal rendelkezik, ugyanezen évben 6,6 millió darabszámos termelést és ebből közel 4,6 milliárd eurós profitot tudott felmutatni. Vajon melyik vállalat érhet többet?

A túlzott hitelezés hatása a gazdasági növekedésre

Posted by in HEURÉKA!

A pénzügyi piacok fejlettsége nagymértékben befolyásolja, egy ország gazdasági növekedésének mértékét. A reálgazdasági folyamatok minél hatékonyabb működéséhez egy megbízható és a gazdasági szerkezetbe mélyen integrált pénzügyi rendszer szükséges. Ez a megállapítás évtizedek óta része a mainstream közgazdasági gondolkodásnak, mely igaz a fejlődő országokra, ugyanakkor egy nemrég megjelent tanulmány szerint a fejlett nyugati gazdaságokban nem feltétlen ilyen egyértelmű a helyzet. A tanulmány szerzői, Stephen Checcetti és Enisse Kharroubi 1985 és 2009 között húsz országban vizsgálták a hitelállomány és a munkatermelékenység növekedésének kapcsolatát, Megállapították, hogy a vizsgált országokban minél nagyobb volt a hitelnövekedés, annál…read more

„Ma voltunk angolon és holnap megyünk informatikai játszóházba!”

Posted by in HEURÉKA!

Az új évezredben eljutottunk arra a pontra, hogy a kisgyermekek napjai már szinte jobban, de legalább annyira szervezettek, mint a felnőtteké. Különösen rémisztő, hogy ez a jelenség az idő előrehaladtával egyre csak fokozódik, így az önálló játékra, pepecselésre vagy éppen semmittevésre nem marad szabad idő, pedig ezen tevékenységek igen fontosak a gyerekek fejődésének szempontjából. A kisgyermek életének két nagy tere a családi otthon és a nevelési intézmény (bölcsőde, óvoda), amelyek nem különíthetők el élesen egymástól, állandó kölcsönhatásban állnak, ezért tanácsos, hogy összehangoltan, közös célok mentén „fejlesszék” a gyermekeket.

Egy új szerelem hajnalán: Hogy tekintenénk az Egyesült Államok és Észak-Korea között zajló konfliktusra, ha közgazdászok lennénk?

Posted by in HEURÉKA!

Politikai konfliktusok sokféleképpen megközelíthetők, nézhetjük azokat közgazdász, politikatudós szemüvegén, akár IR elméleteken vagy modelleken keresztül. Ezek a különféle nézőpontok abban segítenek nekünk, hogy jobban és sokféleképpen megértsünk egyes eseményeket, egyes politikai szereplők cselekedeteit. Napjainkban az egyik legfelfűtöttebb téma az Egyesült Államok és Észak-Korea között zajló konfliktus, mely azért válhatott jelentősebbé napjainkra, mert Donald Trump amerikai elnök beiktatása után kijelentette, hogy véget vet a “strategic patience” időszakának és komolyabb lépéseket tesz az ügy megoldása érdekében. A stratégia sikerességének mérésére James D. Fearon “signalling” modellje lehet a segítségünkre.

Ha lehet ne kaszinózz, de ha mégis akkor ezt vedd figyelembe!

Posted by in HEURÉKA!

Van egy remek ötletem! Menjünk és kopasszuk meg jól a kaszinót! – Hangzott el már sokszor ez a mondat különböző baráti társaságok körében, egy-egy végig italozott éjszaka közepe felé. Nem is kell mondani, általában ezek a tervek kevésbé mondhatók sikeresnek, azonban néha mégis a mulatozók oldalára áll a szerencse. A következő cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy miért érdemesebb kaszinót üzemeltetni, mint látogatni.

A gazdag gazdag marad a szegény meg gazdag lesz

Posted by in ALSÓHÁZ, ROPOGÓS

A mai világ egyik kulcskérdése, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, úgy hogy a piaci verseny hatékonyságra sarkalló gazdasági ösztönzőit megtartjuk. A kapitalizmus egy verseny alapú társadalmat szül. Ebben a versenyben egyenlő feltételekre van szükség, mert kialakulhatnak újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségek, mélyszegénységben élő rétegek, ha az egyenlő feltételek a gyakorlatban nem teljesülnek.

Hogyan reklámozzuk termékünket a tömeg erejével?

Posted by in MESTERKURZUS

Az influencer marketing az emberi befolyásra épít bizonyos kapcsolati hálókban: jó eszközökkel megtalálhatja egy vállalat, hogy kik a befolyásos tagjai egy csoportnak és rajtuk keresztül erősítheti brandjét. Sinan Aral, az MIT Egyetem Professzora, aki csütörtökön ad elő Budapesten és átveszi a Herbert Simon-díjat, olyan módszereket fejleszt, amik segítenek a kulcs szereplők megtalálàsàban. Cikkünkben ezt a témát járjuk körül, valamint Aral munkáiból hozott példákkal bemutatjuk ennek az új marketing csatornának a tudományos hátterét. A cikk szerzői: Beregszászi Attila, Juhász Réka, Mészégető Anna, Papik Réka

Az IT beruházások fele bukással végződik: Mit kellene máshogy csinálni?

Posted by in Uncategorized

Nem szükséges Elon Musk-nak lenni ahhoz, hogy észre vegyük a technológia szerepének előtérbe kerülését nem csak az egyének, de a vállalatok mindennapjaiban is. Az olcsó források (támogatott hitelprogramok és nemzetközi támogatások) rekord szintű beruházási kedvet teremtettek hazánkban (KSH, 2017), amelyek közül az információtechnológiai (vagyis IT) befektetések viszik a prímet, 22%-os részesedésükkel (24.hu, 2016). A cikk írói: Berei Gábor, Móder Mercédesz, Kapusi Kriszti és Urbán Krisztián Vajk

Gazdasági gyógyírt rejt a vidék

Posted by in HEURÉKA!, Uncategorized

Van olyan innováció, ami képes orvosolni a magyar versenyképesség legnagyobb gyengeségét: a kétsebességes gazdaságot. A társadalmi innováció alatt olyan újítást értünk, ami új értékeket, attitűdöket, kapcsolatokat vagy struktúrákat hoz létre egy közösségben, ezzel javítva a tagok életszínvonalát. Olyan elszigetelt területek fejlesztését is lehetővé teszi ez a koncepció, amik csupán önmagára számíthat, mert kicsi a valószínűsége, hogy gazdasági érdekek miatt tőke, innovációk vagy képzett munkaerő áramlik a helyi gazdasági életbe.  A cikk szerzője: Nagy Dorottya

Csehország kör- és kórképe: Csehország növekedési diagnózisa

Posted by in MESTERKURZUS, ROPOGÓS

Csehországra hazánkban rendszerint jó példaként tekintünk: egy sok tekintetben hozzánk hasonló, de nálunk sikeresebb közép-európai országnak tekintjük. Ennek ellenére azért náluk is vannak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek, melyeket Dani Rodrik, Ricardo Hausmann és Andrés Velasco növekedésdiagnosztikai keretrendszerével derítünk fel. Elemzésünkben az alábbi ábrán látható döntési fán szétválasztott területek közül kerestük azt a növekedést hátráltató problémát, amelyik eliminálása a legjelentősebb növekedést tudná generálni a cseh gazdaságban.

Archívum


Mennyi az annyi?: Valós vállalatértékek nyomában
december 10, 2018
A túlzott hitelezés hatása a gazdasági növekedésre
november 7, 2018
„Ma voltunk angolon és holnap megyünk informatikai játszóházba!”
október 31, 2018
Egy új szerelem hajnalán: Hogy tekintenénk az Egyesült Államok és Észak-Korea között zajló konfliktusra, ha közgazdászok lennénk?
október 4, 2018
Ha lehet ne kaszinózz, de ha mégis akkor ezt vedd figyelembe!
szeptember 28, 2018
A gazdag gazdag marad a szegény meg gazdag lesz
június 23, 2018
Hogyan reklámozzuk termékünket a tömeg erejével?
június 13, 2018
Az IT beruházások fele bukással végződik: Mit kellene máshogy csinálni?
június 10, 2018
Gazdasági gyógyírt rejt a vidék
május 31, 2018
Csehország kör- és kórképe: Csehország növekedési diagnózisa
május 13, 2018
A túlzott kritikus gondolkodás jó táptalajt ad az összeesküvés-elméleteknek
május 12, 2018
Magyarország kör- és kórképe: Magyarország növekedési diagnózisa
május 8, 2018
A legjobb ajánlatok legrosszabbikjai
április 25, 2018
Mennyit ér egy haver?
április 16, 2018
15 kistérség, ahol a legtöbben mentek voksolni 2014-ben, és ahol a legkevesebben: dicsőségfal és feketelista
április 7, 2018
Egy szavazat nem számít – gondolják kétmillióan
április 3, 2018
Kevés fiatal megy el választani, pedig sok múlik rajta
március 25, 2018
A verseny napja virrad az energiapiacon
március 16, 2018
Új megoldásokra kényszeríti a jegybankokat az alacsony kamatláb
március 4, 2018
A kamat az új svájci frank: használhatnánk okosabb mutatókat a THM-nél
február 20, 2018
Statisztika vs. Putin
február 7, 2018
Jövedelemelolszásról árulkodik az országok exportja
január 28, 2018
Alkalmazzunk embargót, ha a szavak túl gyengék, a fegyverek meg túl erősek!
január 20, 2018
Amikor a tévedés repülőgépekbe és emberéletekbe kerül
január 14, 2018
Haldoklik a tradicionális textilipar a Kongói Demokratikus Köztársaságban: mára egyetlen üzem maradt, ami képes termelni az olcsó kínai áruk beáramlása mellett is
január 4, 2018
Strukturális változás kell a nemek közti bérkülönbség csökkentéséhez
december 27, 2017
Rátelepszik a politikai szféra a magyar gazdaságra: A WEF versenyképességi rangsorának eredményeiből szemezgettünk.
december 17, 2017
A rabszolga-kereskedelmet nem lehet jóvá tenni
december 8, 2017
Későn sül el az iparosítás a fejlődő országokban: Dani Rodrik a fejlődésgazdaságtanról.
november 30, 2017
Venezuela átka: Az egy forrásból származó gazdasági növekedés aggodalomra ad okot
november 23, 2017
Blockchain technológia: Az algoritmus felváltja a Nemzeti Bankot
november 15, 2017
Gazdasági törésvonalak futnak körülöttünk: A Budapest Economic Forumon jártunk
november 10, 2017
Pablo Escobart 1993-ban lelőtték, de a drogkartellek elleni háborúban nem ez hozta a fordulatot.
október 23, 2017
Közgazdaságtan és a választási rendszerek
október 21, 2017
Feketén-fehéren II.: Miért jó a szürkegazdaság?
október 14, 2017
Feketén-fehéren I.: Mekkora a szürkegazdaság?
október 6, 2017
Közmondások-gazdaságtan: Verebek, túzokok és olcsó hús
Sok mindent megmagyaráz: Agyunk máshol raktározza, hogy mennyit költöttünk és mennyit kerestünk
szeptember 19, 2017
Hogyan keressünk pénzt mások irracionális félelmein: avagy miből élnek a biztosítók
szeptember 12, 2017
Anomáliák az ingatlanpiacon II/II.
szeptember 4, 2017
Anomáliák az ingatlanpiacon I/II.
augusztus 23, 2017
Fel-le rángatják a bitcoin árát: De mire fel?
július 24, 2017
A kulcs a kulcs?: Egykulcsos vs. progresszív jövedelemadó
május 2, 2017
Szivárvánnyá festi Európa térképét az orosz gázárazás
április 26, 2017
Jól csinálja az arab szőnyegárus és az amazon.com: röviden az árdiszkriminációról
március 14, 2017
Olvasni a sorok között: amit a szerző nem akart volna elmondani
március 6, 2017
Az Ösztöneink Kritikája: Hogyan tanultam meg abbahagyni az aggódást és szeretni a kapitalizmust...
február 26, 2017
Ökonometria, a Közgazdász Legjobb Barátja: Mi fán terem a jó NFL irányító?
szeptember 14, 2016
Néhány gondolat a menekültek elosztásáról
szeptember 2, 2016
Hogyan kerül egy gyerek nevelőszülőkhöz?
augusztus 30, 2016
Hogyan segíthetett volna az eBay Julianus császáron?
augusztus 26, 2016
Miért nem dönthetünk, hogy hová megyünk egyetemre, miután kiderültek a ponthatárok?
augusztus 18, 2016
Hogyan határozzák meg a felvételi ponthatárokat Magyarországon?
augusztus 1, 2016
Mi a magyar munkaerőpiac legnagyobb problémája?
Hogy adhat a közgazdaságtan új vesét?
június 30, 2016
Technológiai fejlődést mindenkinek
június 29, 2016
Hálózatok, celebek, Ice Bucket Challenge
november 23, 2015
Mi az, hogy hálózatkutatás?
október 29, 2015
A közgazdász segít!
szeptember 18, 2015
Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? II. rész
augusztus 17, 2015
Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? I. rész
augusztus 10, 2015
Hogyan szerepel a hazai közoktatás a kompetenciateszten?
január 27, 2015
A magán- és állami tulajdon összehasonlítása a privatizáció példáján keresztül
január 18, 2015
A korrupció központi szerepe és az állam “foglyul ejtése”
január 4, 2015
A hatékonyság elveszi a munkahelyeket?
november 22, 2014
A befektetési döntések emberi tényezője
november 9, 2014
Miért keresünk kevesebbet itthon, mint Nyugaton?
november 3, 2014
Nobel 2014 – Így neveld a vállalatod