Alkalmazzunk embargót, ha a szavak túl gyengék, a fegyverek meg túl erősek!

Posted by in Mindennapi közgáz, Mindennapi módszertan

Email to someoneShare on FacebookGoogle+share on TumblrTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on LinkedInPrint this page

A közgazdaságtant lehet fegyverként is alkalmazni politikai célok elérésére. Az alábbiakból kiderül, hogy ezt hogyan és mikor érdemes megtenni, valamint hogy az embargó miért fosztja meg áldozatául esett országának polgárait a jóléttől!

A gazdaság alapja a cserekereskedelem és a komparatív előnyök kihasználása. Különböző országok eltérő adottságokkal rendelkeznek és mindenki olyan javakat termel, melyeket a többieknél eredményesebben tud előállítani. A megtermelt többletet értékesítik, a kialakult hiányt pedig pótolják a világpiacról. Ennek az elvnek a követése jóval magasabb hatékonysághoz és alacsonyabb árakhoz, egyszóval jóléthez vezet, mintha minden ország minden termékből csak annyit állítana elő, amennyit az adott ország elfogyaszt. Az embargó ettől a jóléttől fosztja meg áldozatát. De mi is ez a napjainkban is sokat hangoztatott kifejezés?

Az USA 1960 óta embargó alatt tartja Kubát
Forrás: http://watchingamerica.com/WA/2017/11/14/the-embargo-against-cuba/

Az embargó a gazdasági szankciók családján belül a legsúlyosabb büntetés. A kifejezés a spanyol “embargo” szóból ered, ami (általános értelemben) akadályozást, gátolást, feltartást jelent, ennek megfelelően a köznyelvben az embargó szó alatt egy adott országgal szembeni részleges vagy teljes kereskedelemi korlátozást értenek. Ugyan nem hangzik veszélyesnek, pedig súlyos következményekkel jár.

Az embargó bevetésének általában politikai okai vannak. Legtöbbször korábbi megállapodás áthágása, országok közötti nézeteltérések, érdekérvényesítés, emberi jogok védelme jelentik az indokot a gazdasági szankciók alkalmazására. Így értelemszerűen ha a korábbi kiváltó ok megszűnik, akkor az embargót is feloldják az adott országgal szemben.

Jeremy Greenstock, az Egyesült Királyság ENSZ nagykövetének (1998-2003) elmondása szerint a gazdasági szankciókon kívül nincs semmilyen más nyomás-gyakorlásra alkalmas eszköz a szavak és a katonai akció bevetése mellett. Viszont míg utóbbiak egyre kevésbé népszerűek a modern világban, addig előbbiek nem hatják meg a kemény berendezkedésű rezsimeket. Így egyedüli köztes megoldásként maradnak a gazdasági szankciók.

Gondoljunk csak bele, mi történne ha nem lehetne importálni olajat és földgázt. Rengeteg ország nettó fogyasztója ezeknek a termékeknek, vagyis többet fogyasztanak, mint termelnek. Ezek az országok súlyos hiányt szenvednének olajból és földgázból egy szigorú embargó bevetésekor. Az olaj ára az egekbe szökne és el is fogyna teljesen, amennyiben nem sikerülne pótolni a kiesett olaj és földgázkészleteket. Az ország lakói az életszínvonaluk csökkenése miatt felháborodnának és a kormányt hibáztatnák. Demokráciában a választópolgárok olyan pártot fognak választani, amely engedelmeskedik az embargó feloldási feltételeinek, diktatúrában pedig polgárháború kitörésére számíthat a politikai elit. Minél hosszabb az embargó időtartama, annál jobban nő az elégedetlenség mértéke. Magas szintű elégedetlenség pedig idővel akár rezsimváltáshoz vezethet.

Ha a kormány betartja az embargó beszüntetéséhez kötött feltételeket, elkerülheti a rezsimváltást, ekkor a nemzetközi politikai közösség szempontjából sikeres gazdasági szankcióról beszélhetünk. Viszont az intézkedés sikeressége sok mindentől függ, köztük a politikai berendezkedéstől, a gazdasági kapcsolatok sokszínűségétől, az embargót alkalmazó országokkal való gazdasági kapcsolatok szorosságától. Amennyiben az embargó alá vont ország mégsem akarja beadni a derekát az elvárt feltételeknek akkor független, önellátó gazdaság kialakítására kell törekednie, ami hatékonyságvesztéshez vezet, de megszüntetheti a lakosok elégedetlenségét és elkerülhetővé válik a politikai rendszerváltás. Ekkor sikertelen embargóról beszélhetünk, mert nem éri el a célját.

Szigorú gazdasági embargó esetén gyakran elértéktelenedik az adott ország valutája. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet fog érni az adott ország pénzneme, például egy külföldi nyaralás így sokkal többe fog kerülni. Azért, mert át kell váltani a hazai pénzt másik valutára és ezt kedvezőtlen árfolyamon lehet csak megtenni. Ha el akarom adni az olaj-feleslegemet, de a legnagyobb vevőm embargó miatt nem veheti meg, akkor már csak alacsonyabb áron leszek képes értékesíteni azon országoknak, akik még hajlandóak kereskedni velem. Minél több termékre vonatkozik a kereskedelmi tilalom és minél több ország alkalmazza ellenem, annál kevesebbet fog érni a valutám. Ha csökken az országom valutájának értéke, akkor a befektetők ki fogják venni a pénzüket az országomból és más országokba fektetik be. Dominó-effektusként könnyen összeomolhat az egész ország gazdasága.

 

2014. Július 31.-én az EU embargó alá vonta Oroszországot a Krími félsziget megszállása miatt
Az orosz rubel – USD árfolyam alakulása
Forrás: http://www.xe.com/currencycharts/?from=RUB&to=USD&view=5Y

Az import gátlása egyébként az embargót alkalmazó országot is sújtja, mert más, kevésbé kedvező feltételekkel rendelkező országokkal kell kereskedelmi kapcsolatokat létesítenie, vagy kisebb választék lesz bizonyos termékekből, ha nem pótolja a kiesett importot. Részben ezért általában a gazdaságilag jóval stabilabb és erősebb ország veti be az embargót érdeke érvényesítése céljából.

Az embargó a definíció szerinti példája annak, amikor politikai – polgári – jogi érdekek érvényesítésére a közgazdaságtan jelenti a fegyvert. Az országok közötti tőke- és erőforrásáramlás és ezáltal az egymásrautaltság jelentősen megemelkedett a globalizáció trendje miatt. A gazdaság szorosan összefügg a jóléttel, így közvetetten a politikára is hatással van. Az embargó pont azért jelent hatalmas fenyegetést egy adott ország politikai vezetőségére nézve, mert óriási hatással bír az ország gazdasági jólétére, ami a globális egymásrautaltság miatt nehezen vagy egyáltalán nem pótolható.
Gondoltátok volna, hogy egy ilyen ártalmatlan tudomány, mint a közgazdaságtan hatásosabb lehet többszázezer katonánál is?