A rabszolga-kereskedelmet nem lehet jóvá tenni

Posted by in Uncategorized

Email to someoneShare on FacebookGoogle+share on TumblrTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on LinkedInPrint this page

Miért nem fejlődnek nagyobb ütemben, és zárkóznak fel a fejlettebb országokhoz a nyersanyagban gazdag afrikai országok? Néhány közgazdász a jelenség okát a rabszolga-kereskedelemig vezeti vissza, alábbi cikkünk ezt a hipotézist járja körül Ross Levine munkáján keresztül.

A cikk szerzője: Kiss Tünde

1865-ben az Amerikai Egyesült Államok törvényen kívül helyezte a rabszolgatartást, de ez az illegális tevékenységet még sokáig nem szüntette meg. Ross Levin, a Berkeley professzora és a gazdasági fejlődés egyik legismertebb kutatója cikkében 51 afrikai ország adatait vizsgálva mutatta be a történelmi rabszolga-kereskedelem ma is megfigyelhető hatásait az egyes országok pénzügyi fejlettségi szintjére. A cikket két szerzőtársával idén publikálta.

Kutatásuk során megfigyelték, hogy az 1400-as és 1900-as évek közötti rabszolga-kereskedelem negatívan korrelál a modern bankrendszerek fejlettségével: minél több lakosa esett rabszolgasorba egy országnak, annál fejletlenebb maradt a bankrendszere.

A rabszolga-kereskedelem - kép forrása: thoughtco.com

Fél évezreden keresztül… – kép forrása: thoughtco.com

Ennek egyik oka, hogy a modern bankrendszerek kialakulásának alapja a bizalom. Levine-ék kimutatták, hogy a rabszolga-kereskedelem idejében kialakult bizalmatlanság, olyan mély társadalmi és kulturális sebeket okozott, amik miatt ma sem bíznak sok afrikai országban egymásban. Mivel legtöbben a falvak, klánok közötti harcok során estek fogságba, az ismeretlenekkel és gyakran a szomszédokkal szembeni bizalmatlanság beépült a lakosság gondolkodásába. Emiatt ma az állampolgárok vonakodnak az ismeretlenekkel kötendő tranzakcióktól, és ez árt a pénzügyi piacok működésének.

Mivel a társadalmi egység megtörése hátráltatta a gazdasági interakciókat, így nem alakultak ki hatékonyabb, nagyobb méretű szerveződések. A folyamatosan növekvő gazdaságok kialakulása a fejlődés alapját jelentette volna, hiszen ez vonzza magával azt a banki, pénzügyi intézményrendszert, ami modern társadalmaink egyik mozgatórugója. Továbbá a kisebb és bizalmatlan csoportosulások között nem történt információátadás, amely segített volna például a lehetséges hiteligénylők fizetőképességét felmérni, ennek hiányában pedig komoly veszteségeket szenvedett el a pénzügyi intézményrendszer.

Ross Levine és társai a World Bank felmérései alapján ok-okozati kapcsolatokat kerestek a bankok felé mutatott bizalom és a történelem során rabszolgaként elhurcolt lakosok számának összefüggését. A kettő között egyértelmű negatív kapcsolatot találtak. A nemzeti intézmények adósminősítési és információmegosztó képességének is ártott, hogy az adott országban rabszolga-kereskedelem folyt.

Poros banképület Nairobiban - kép forrása: bbc.com

Poros banképület a kenyai Nairobiban – kép forrása: bbc.com

Természetesen Ross Levine és társai sem feltételezték, hogy csupán a rabszolgaság lenne az oka a mostani problémáknak, így egyenletükbe minden olyan tényezőt bevontak, ami feltételezhetően hat még a pénzügyi rendszerek fejlettségére: a GDP szintjét és növekedését, egyéb történelmi és országspecifikus tényezőket vizsgáltak. Ezek hatását kiszűrve is bizonyították, hogy negatív hatása van a múltbéli rabszolga-kereskedelemnek a modern kori pénzügyi rendszerek működésére, valamint a lakosság és vállalatok által felvett hitelek mértékére.

A bizalom és társadalmi kohézió hiányzik a legtöbb afrikai országban. Ez fejlett pénzügyi rendszerek kiépítéséhez elengedhetetlen. Ez jelentősen lelassítja a gazdasági fejlődési folyamatokat, mivel hiányzik egy általános mechanizmusként működő, láncreakció-szerű folyamat: nincs hitel, ami beindítaná a beruházásokat, nincsenek beruházások, amelyek munkahelyet teremtenének, és ezekből kifolyólag nincs fejlett infrastruktúra, amely nagyobb eséllyel vonzaná be a külföldi tőkét az ország fejlődéséhez. És ez sajnos visszavezethető egy rendszerre, ami az emberek kihasználására épült, és már lassan ősréginek tűnik, de a jelenre gyakorolt hatása óriási.