A rossz megközelítésünk miatt is volt devizahiteles válság – és ez a megközelítés ma is uralkodó a hitelpiacokon. A kamat az új svájci frank! – olvasható gazdasági fórumokon. Ennek megfelelően a devizahiteleshez hasonló méretű válság csírája is jelen van a bankrendszerben. Megtévesztő mutatók – Kapronczai Mór és Urbán K. Vajk cikke
Az Amerikai Tudományos Akadémia kutatói a 2011-es orosz parlamenti választások adatait vizsgálták. Arra utaló jeleket találtak, hogy Puytin pártja, az Egyesült Oroszország két módszer kombinálásával befolyásolhatta az eredményeket. Az orosz választások szabályosságát már sokan megkérdőjelezték, azonban a mostani kutatás meglepően egyszerű statisztikai módszerekkel mutatott rá a csalásra utaló jelekre. Moszkván belül 11%-os manipulációt feltételeznek, amely ha általánosan igaz egész Oroszország területén, akkor megkérdőjeleződik a párt többségi parlamenti jelenléte is. A cikk szerzője: Kiss Tünde
Egy országban előállított és exportált termékek fajtái a gazdasági növekedés mértékéről és módjáról, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyságáról is szolgáltatnak információt – derül ki egy 2017-es tanulmányból. Az előállított javak önmagukban nem magyarázzák a jövedelmi egyenlőtlenséget, viszont sok releváns tényezőt foglalnak magukban, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a jövedelemeloszlásra vonatkozóan. A cikk szerzője: Hajdu Edina
A közgazdaságtant lehet fegyverként is alkalmazni politikai célok elérésére. Az alábbiakból kiderül, hogy ezt hogyan és mikor érdemes megtenni, valamint hogy az embargó miért fosztja meg áldozatául esett országának polgárait a jóléttől! A gazdaság alapja a cserekereskedelem és a komparatív előnyök kihasználása. Különböző országok eltérő adottságokkal rendelkeznek és mindenki olyan javakat termel, melyeket a többieknél eredményesebben tud előállítani. A megtermelt többletet értékesítik, a kialakult hiányt pedig pótolják a világpiacról. Ennek az elvnek a követése jóval magasabb hatékonysághoz és alacsonyabb árakhoz, egyszóval jóléthez vezet, mintha minden ország minden termékből csak annyit…read more
A cikk inspirációját Jordan Ellenberg “Hogy ne tévedjünk” c. könyvének előszava adta A mindennapi életünkben sokkal többször találkozunk statisztikai, és valószínűségszámítási kérdésekkel, mint gondolnánk. Ami még inkább meglepő, hogy valószínűleg elég sokszor ítéljük meg tévesen ezeket a kérdéseket. A közgazdaságtan gyakorlása során is gyakran használt módszerek pedig bármely élethelyzetben segíthetnek, hogy helyesen döntsünk. Kezdjük egy bonyolult problémával. Képzeljük el, hogy statisztikusok vagyunk a II. Világháború idején, és azzal bíznak meg minket, hogy állapítsuk meg a páncélzat optimális vastagságát a vadászgépeken. Bár ritkán gondolunk hősként a tudósokra, de eredményeik nagyban meghatározhatják…read more
Évtizedeken keresztül a piacnyitás és a vámok csökkentése jelentette Afrika számára a fejlődés receptjét, de a kongói példa rávilágít, hogy a világpiaci verseny látszólag nem ösztönzi, hanem ledominálja a fejlődő országok iparágait. Nem véletlen: mára az amerikai fejlesztési modell alig népszerű az afrikai lakosság körében.
26%-kal kevesebbet keres Magyarországon egy magas jövedelmű nő, mint egy magas jövedelmű férfi, ezzel kiugróan rosszul teljesít hazánk. A cikk szerzője: Berkovics Beàta
A World Economic Forum versenyképességi rangsorát minden évben üzletemberek véleménye alapján állítja össze, ezeket a válaszokat nem szabad lebecsülni, hiszen az üzleti szféra szereplőiként egyfajta önbeteljesítő jóslatként működhetnek. A rangsor alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarország a politikai intézmények és a bürokrácia minőségében a leggyengébb. Mit jelent ez? Tömören annyit, hogy a vállalkozók nem bíznak a politikában.
Miért nem fejlődnek nagyobb ütemben, és zárkóznak fel a fejlettebb országokhoz a nyersanyagban gazdag afrikai országok? Néhány közgazdász a jelenség okát a rabszolga-kereskedelemig vezeti vissza, alábbi cikkünk ezt a hipotézist járja körül Ross Levine munkáján keresztül. A cikk szerzője: Kiss Tünde
Hurráoptimizmus uralkodott sok közgazdász között a Szovjetunió bukását követően, mert a gazdasági fejlődés receptje ismertnek tűnt: Az úgynevezett “washingtoni konszenzus” a privatizáció mellett a gazdaság megnyitását hirdette a globális verseny felé. Cserébe azzal kecsegtetett, bárki eljuthat a fejlett nyugati országok szintjére. A cikk szerzője: Tóth Bendek
