Szexi Közgáz Blog

Egy szavazat nem számít – gondolják kétmillióan

Vasárnap délben madárcsicsergésre és a frissen főtt húsleves illatára ébredsz. A fejed tompán lüktet az előző nap elfogyasztott, minőségi alkoholtól és a koncert utórezgéseitől. Már éppen eldöntenéd, hogy egész nap nem mozdulsz ki az ágyból, mikor beléd hasít a felismerés: ma vannak a választások! Vajon felkelsz-e mégis az ágyból hogy elmenj szavazni? A racionális választó közgazdaságtani modellje a te viselkedésedre is magyarázatot adhat. A cikk írója: Dormán Hanga

Kevés fiatal megy el választani, pedig sok múlik rajta

A fiatal korosztály nem szeret részt venni a választásokon: míg a 18-24 éves korosztálynak csak 44 százaléka megy el szavazni, addig a 70-74 éves korosztályban a szavazati arány 74 százalék. Ez azért érdekes, mert kutatások szerint a szavazástól való távolmaradás nem a fiatalok apolitikusságára utal. Politikai érdeklődésük, civil tevékenységük és egyéb közügyekben való részvételük jellemzően magasabb szinten van, mint az 1967-es, vagy 1987-es fiataloknál ezt megfigyelték. Nem csak, hogy nem választanak a fiatalok, de egyre kevesebben is vannak. Magyarországon például 1970-ben a társadalom 47% százaléka volt 19 év alatti és…read more

A verseny napja virrad az energiapiacon

Hatalmas átalakulás előtt áll az energiapiac. A modern civilizáció levegője annak kapujában áll, hogy tényleg mindenkié legyen. A hagyományosan központosított rendszer decentralizációjának már Magyarországon is mutatkoznak jelei. A piacot egymás között felosztó óriások mellett kisebb vállalatok és önellátó háztartások jelentek meg. Az energiára támasztott állandó kereslet, valamint a szereplők és kapcsolatok számának növekedése – a hálózatosodás – lecsökkenti az energia tranzakciós költségét. Figyelem, utópisztikus méreteket öltünk, és megközelítjük a közgazdaságtani tökéletesség eszméjét! A cikk szerzője: Nagy Dorottya

Új megoldásokra kényszeríti a jegybankokat az alacsony kamatláb

A jegybank a gazdaság légkondicionálójaként működik: a langyos, takarékoskodó gazdaságot felfűti, míg a túlpörgött, költekező gazdaságot hűti, visszafogja. Mikor növekszik a gazdaság, egyre több pénzt használunk, mert több tranzakciót bonyolítunk le: többet vásárlunk és többet adunk el. A pénz mennyiségét a jegybank szabályozza. Persze, ha túl sok pénzt nyom a gazdaságba, az nem kívánt inflációhoz vezet. A jegybank feladata egyensúlyozni ebben a rendszerben: őrizze meg a pénz értékét úgy, hogy kövesse a növekedés ütemét és figyelmet fordítson a foglalkoztatásra. A jegybank hagyományosan a kötelező tartalékráta és az alapkamat változtatásán keresztül…read more

A kamat az új svájci frank: használhatnánk okosabb mutatókat a THM-nél

A rossz megközelítésünk miatt is volt devizahiteles válság – és ez a megközelítés ma is uralkodó a hitelpiacokon. A kamat az új svájci frank! – olvasható gazdasági fórumokon. Ennek megfelelően a devizahiteleshez hasonló méretű válság csírája is jelen van a bankrendszerben. Megtévesztő mutatók – Kapronczai Mór és Urbán K. Vajk cikke

Statisztika vs. Putin

Az Amerikai Tudományos Akadémia kutatói a 2011-es orosz parlamenti választások adatait vizsgálták. Arra utaló jeleket találtak, hogy Puytin pártja, az Egyesült Oroszország két módszer kombinálásával befolyásolhatta az eredményeket. Az orosz választások szabályosságát már sokan megkérdőjelezték, azonban a mostani kutatás meglepően egyszerű statisztikai módszerekkel mutatott rá a csalásra utaló jelekre. Moszkván belül 11%-os manipulációt feltételeznek, amely ha általánosan igaz egész Oroszország területén, akkor megkérdőjeleződik a párt többségi parlamenti jelenléte is. A cikk szerzője: Kiss Tünde

Jövedelemelolszásról árulkodik az országok exportja

Egy országban előállított és exportált termékek fajtái a gazdasági növekedés mértékéről és módjáról, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyságáról is szolgáltatnak információt – derül ki egy 2017-es tanulmányból. Az előállított javak önmagukban nem magyarázzák a jövedelmi egyenlőtlenséget, viszont sok releváns tényezőt foglalnak magukban, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a jövedelemeloszlásra vonatkozóan. A cikk szerzője: Hajdu Edina

Alkalmazzunk embargót, ha a szavak túl gyengék, a fegyverek meg túl erősek!

A közgazdaságtant lehet fegyverként is alkalmazni politikai célok elérésére. Az alábbiakból kiderül, hogy ezt hogyan és mikor érdemes megtenni, valamint hogy az embargó miért fosztja meg áldozatául esett országának polgárait a jóléttől! A gazdaság alapja a cserekereskedelem és a komparatív előnyök kihasználása. Különböző országok eltérő adottságokkal rendelkeznek és mindenki olyan javakat termel, melyeket a többieknél eredményesebben tud előállítani. A megtermelt többletet értékesítik, a kialakult hiányt pedig pótolják a világpiacról. Ennek az elvnek a követése jóval magasabb hatékonysághoz és alacsonyabb árakhoz, egyszóval jóléthez vezet, mintha minden ország minden termékből csak annyit…read more

Amikor a tévedés repülőgépekbe és emberéletekbe kerül

Posted by Kapronczay Mór in HEURÉKA!, ROPOGÓS

A cikk inspirációját Jordan Ellenberg “Hogy ne tévedjünk” c. könyvének előszava adta A mindennapi életünkben sokkal többször találkozunk statisztikai, és valószínűségszámítási kérdésekkel, mint gondolnánk. Ami még inkább meglepő, hogy valószínűleg elég sokszor ítéljük meg tévesen ezeket a kérdéseket. A közgazdaságtan gyakorlása során is gyakran használt módszerek pedig bármely élethelyzetben segíthetnek, hogy helyesen döntsünk. Kezdjük egy bonyolult problémával. Képzeljük el, hogy statisztikusok vagyunk a II. Világháború idején, és azzal bíznak meg minket, hogy állapítsuk meg a páncélzat optimális vastagságát a vadászgépeken. Bár ritkán gondolunk hősként a tudósokra, de eredményeik nagyban meghatározhatják…read more

Haldoklik a tradicionális textilipar a Kongói Demokratikus Köztársaságban: mára egyetlen üzem maradt, ami képes termelni az olcsó kínai áruk beáramlása mellett is

Évtizedeken keresztül a piacnyitás és a vámok csökkentése jelentette Afrika számára a fejlődés receptjét, de a kongói példa rávilágít, hogy a világpiaci verseny látszólag nem ösztönzi, hanem ledominálja a fejlődő országok iparágait. Nem véletlen: mára az amerikai fejlesztési modell alig népszerű az afrikai lakosság körében.

Archívum