A mai magyar felsőoktatási felvételi folyamatában a jelentkezők csak az intézmények közötti sorrendről döntenek. A ponthatárok meghatározása után az iratkozhat be, aki elegendő pontszámmal rendelkezik az adott képzéshez. De hiába lesz valakinek több helyre is elegendő az elért pontszáma, kizárólag abba az egy intézménybe iratkozhat be, amelyiket előzetesen a legmagasabbra rangsorolta. Ez nem véletlen, enélkül a rendszer nagyon könnyen összeomlana. Megmagyarázzuk, miért. Egy korábbi posztban már írtunk arról, hogyan állapítják meg a ponthatárokat a felvételi folyamatban, most azt vizsgáljuk meg, miért nem választhat a jelentkező a ponthatárok kihirdetése után. Lehetetlen…read more

aug.18

aug.01

Hogyan határozzák meg a felvételi ponthatárokat Magyarországon?

Posted by Kárpáti András in Mindennapi közgáz, Neumann-díj, Nobel díj, Piactervezés

2016.07.26-án derültek ki a felsőoktatásba bekerüléshez szükséges érettségi ponthatárok, amik több ezer magyar fiatal jövőjét határozzák meg. Felmerülhet a kérdés: honnan is tudja az Oktatási Hivatal, hogy hol kell meghúzni a határt?

Mi a magyar munkaerőpiac legnagyobb problémája?

Posted by Horváth János in Mindennapi közgáz

A közgazdaságtan azért is szexi, mert segít megérteni a legégetőbb társadalmi problémáinkat – amilyen például a képzetlenek alacsony foglalkoztatása. Ha a területre szakosodott közgazdászokat kérdezünk arról, hogy mi a mai magyar munkaerőpiac legnagyobb gondja, a legjellemzőbb válasz a következő: az alacsony iskolázottságú embereknek drámaian rossz esélyei vannak arra, hogy munkát találjanak, és boldogulni tudjanak. Ez a videó a munkapiaci versenypálya szélén rekedt emberekről szól, akik sokszor akkor sem tudnak elhelyezkedni, ha országszerte növekszik a betöltetlen álláshelyek száma. Miért van ez? Miért jelent ez Magyarországon és a régió országaiban különösen súlyos…read more

jún.30

jún.30

Hogy adhat a közgazdaságtan új vesét?

Posted by Tóth Benedek in Neumann-díj, Nobel díj, Piactervezés

A Rajk László Szakkollégium tagjai Alvin Roth-ot választották meg 2016 Neumann-díjasának. Alvin Roth 2012-ben kapta meg a közgazdaságtani Nobel-díjat. A professzor főleg olyan piacokkal foglalkozik kutatásai során, ahol különféle javak elosztására pénz használata nélkül kerül sor. Mindezt nemcsak elméletben vizsgálja, hanem gyakorlatban is alkalmazza: ő tervezte a new yorki és bostoni középiskolai jelentkezések mechanizmusait, vagy az amerikai rezidenseket első munkahelyükre elhelyező rendszert. Ebben a cikkben pedig a veseátültetésekkel kapcsolatos munkásságát szeretnénk röviden bemutatni.

jún.29

Technológiai fejlődést mindenkinek

Posted by Kiss-Dobronyi Bence in Friss kutatások

Itthon is egyre többet foglalkozunk azzal, hogy milyen változásokat hozhat a technológiai fejlődés gyors üteme a társadalom szerkezetében, a munkahelyeken vagy egyáltalán a mindennapi életünkben. A téma úttörői Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee, akik az MIT kutatóiként vizsgálják most már több éve a kérdést. Legújabban a Foreign Affairs-ben megjelent cikkükben többek közt azt a kérdést feszegetik, hogy a kialakuló helyzetben milyen foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet az automatizálás negatív hatásait kezelni és előnyeit minél több ember számára elérhetővé tenni. Feltesszük a kérdést, hogy Magyarországra hogy értelmezhetőek ezek az elképzelések és, hogy a jelenleg…read more

Model Cindy Crawford poses on the red carpet as she arrives for the screening of the film 'The Great Gatsby' and for the opening ceremony of the 66th Cannes Film Festival in Cannes

nov.23

Hálózatok, celebek, Ice Bucket Challenge

Posted by Augusztin Anna - Berkovics Beáta in Friss kutatások, Neumann-díj

Mi a közös Rihannában, Christiano Ronaldoban és Mel B-ben? Hogy jön a képbe egy vödör jéghideg víz? És mégis mi köze ennek a hálózatkutatáshoz? Hálózatelméleti sorozatunk második része következik.

okt.29

Mi az, hogy hálózatkutatás?

Posted by Kárpáti András in Neumann-díj

Matthew Jackson, akinek a Rajk László Szakkollégium tagjai 2015-ben odaítélték a Neumann-díjat, a hálózatkutatásban alkotott kiemelkedőt. A hálózatelmélet komplex hálózatok elemzéséhez nyújt széles körben alkalmazható, univerzális eszköztárat, Jackson például tanulmányozta hálózatelméleti módszerekkel a reneszánsz Itáliában kötött érdekházasságokat, munkaerőpiaci információkat közvetítő hálózatokat és középiskolai szerelmi viszonyokat is. Következzen a hálózattudományi cikksorozatunk első része!

szept.18

A közgazdász segít!

Posted by May Anna in FILM

Sokak fejében régi, a tervgazdasági múltban gyökerező kép él a közgazdászról: a technokrata szakértő, aki az egyensúly fenntartója a költekezni vágyó emberek és az osztani vágyó politikusok között. Természetesen ez a visszafogó, szabályozó szerep nem teszi szimpatikussá számukra a közgazdaságtant. Mások a közgazdászt a mindennapi gazdasági döntéseket hozó üzletemberrel azonosítják, akitől munkahelyek létrehozását várhatjuk. Ugyanakkor a vállalkozó önös érdekeket követ, ráadásul megkérdőjelezhető a tevékenységének a tisztasága. Vannak, akik közgazdásznak a modern empirikus kutatókat tartják, akik azonban a valóságtól való elrugaszkodottsággal vádolhatók. Ilyés Márton, a Rajk László Szakkollégium igazgatója a tavalyi…read more

aug.17

Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? II. rész

Posted by Szabó Barna in TLDR

A közgazdaságtannak nevezett metodológia pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint bizonyos természettudományok, de ugyanakkor számos más társadalomtudomány is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Így tehát nem biztos, hogy érdemes erőltetni az elméletek természettudományokra és társadalomtudományokra (és esetleg bölcsésztudományokra) való felosztását (maximum pragmatikus okokból), mivel ez nem visz közelebb a probléma lényegének megértéséhez, sőt, jelentősen hátráltathatja is azt a fogalmak homályos definíciói miatt. A tudományos módszerek közt nem itt húzódnak a határvonalak.

aug.10

Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? I. rész