Egy szavazat nem számít – gondolják kétmillióan

Posted by in ALSÓHÁZ, ROPOGÓS

Vasárnap délben madárcsicsergésre és a frissen főtt húsleves illatára ébredsz. A fejed tompán lüktet az előző nap elfogyasztott, minőségi alkoholtól és a koncert utórezgéseitől. Már éppen eldöntenéd, hogy egész nap nem mozdulsz ki az ágyból, mikor beléd hasít a felismerés: ma vannak a választások! Vajon felkelsz-e mégis az ágyból hogy elmenj szavazni? A racionális választó közgazdaságtani modellje a te viselkedésedre is magyarázatot adhat. A cikk írója: Dormán Hanga

Kevés fiatal megy el választani, pedig sok múlik rajta

Posted by in ALSÓHÁZ

A fiatal korosztály nem szeret részt venni a választásokon: míg a 18-24 éves korosztálynak csak 44 százaléka megy el szavazni, addig a 70-74 éves korosztályban a szavazati arány 74 százalék. Ez azért érdekes, mert kutatások szerint a szavazástól való távolmaradás nem a fiatalok apolitikusságára utal. Politikai érdeklődésük, civil tevékenységük és egyéb közügyekben való részvételük jellemzően magasabb szinten van, mint az 1967-es, vagy 1987-es fiataloknál ezt megfigyelték. Nem csak, hogy nem választanak a fiatalok, de egyre kevesebben is vannak. Magyarországon például 1970-ben a társadalom 47% százaléka volt 19 év alatti és…read more

A verseny napja virrad az energiapiacon

Posted by in ROPOGÓS

Hatalmas átalakulás előtt áll az energiapiac. A modern civilizáció levegője annak kapujában áll, hogy tényleg mindenkié legyen. A hagyományosan központosított rendszer decentralizációjának már Magyarországon is mutatkoznak jelei.  A piacot egymás között felosztó óriások mellett kisebb vállalatok és önellátó háztartások jelentek meg. Az energiára támasztott állandó kereslet, valamint a szereplők és kapcsolatok számának növekedése – a hálózatosodás – lecsökkenti az energia tranzakciós költségét. Figyelem, utópisztikus méreteket öltünk, és megközelítjük a közgazdaságtani tökéletesség eszméjét! A cikk szerzője: Nagy Dorottya

Új megoldásokra kényszeríti a jegybankokat az alacsony kamatláb

Posted by in ROPOGÓS

A jegybank a gazdaság légkondicionálójaként működik: a langyos, takarékoskodó gazdaságot felfűti, míg a túlpörgött, költekező gazdaságot hűti, visszafogja. Mikor növekszik a gazdaság, egyre több pénzt használunk, mert több tranzakciót bonyolítunk le: többet vásárlunk és többet adunk el. A pénz mennyiségét a jegybank szabályozza. Persze, ha túl sok pénzt nyom a gazdaságba, az nem kívánt inflációhoz vezet. A jegybank feladata egyensúlyozni ebben a rendszerben: őrizze meg a pénz értékét úgy, hogy kövesse a növekedés ütemét és figyelmet fordítson a foglalkoztatásra. A jegybank hagyományosan a kötelező tartalékráta és az alapkamat változtatásán keresztül…read more

A kamat az új svájci frank: használhatnánk okosabb mutatókat a THM-nél

Posted by in ALSÓHÁZ, ROPOGÓS

A rossz megközelítésünk miatt is volt devizahiteles válság – és ez a megközelítés ma is uralkodó a hitelpiacokon. A kamat az új svájci frank! – olvasható gazdasági fórumokon. Ennek megfelelően a devizahiteleshez hasonló méretű válság csírája is jelen van a bankrendszerben. Megtévesztő mutatók – Kapronczai Mór és Urbán K. Vajk cikke

Statisztika vs. Putin

Posted by in ALSÓHÁZ, HEURÉKA!

Az Amerikai Tudományos Akadémia kutatói a 2011-es orosz parlamenti választások adatait vizsgálták. Arra utaló jeleket találtak, hogy Puytin pártja, az Egyesült Oroszország két módszer kombinálásával befolyásolhatta az eredményeket. Az orosz választások szabályosságát már sokan megkérdőjelezték, azonban a mostani kutatás meglepően egyszerű statisztikai módszerekkel mutatott rá a csalásra utaló jelekre. Moszkván belül 11%-os manipulációt feltételeznek, amely ha általánosan igaz egész Oroszország területén, akkor megkérdőjeleződik a párt többségi parlamenti jelenléte is. A cikk szerzője: Kiss Tünde

Jövedelemelolszásról árulkodik az országok exportja

Posted by in EGZOTIK

Egy országban előállított és exportált termékek fajtái a gazdasági növekedés mértékéről és módjáról, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyságáról is szolgáltatnak információt – derül ki egy 2017-es tanulmányból. Az előállított javak önmagukban nem magyarázzák a jövedelmi egyenlőtlenséget, viszont sok releváns tényezőt foglalnak magukban, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a jövedelemeloszlásra vonatkozóan. A cikk szerzője: Hajdu Edina

Alkalmazzunk embargót, ha a szavak túl gyengék, a fegyverek meg túl erősek!

Posted by in ROPOGÓS

A közgazdaságtant lehet fegyverként is alkalmazni politikai célok elérésére. Az alábbiakból kiderül, hogy ezt hogyan és mikor érdemes megtenni, valamint hogy az embargó miért fosztja meg áldozatául esett országának polgárait a jóléttől! A gazdaság alapja a cserekereskedelem és a komparatív előnyök kihasználása. Különböző országok eltérő adottságokkal rendelkeznek és mindenki olyan javakat termel, melyeket a többieknél eredményesebben tud előállítani. A megtermelt többletet értékesítik, a kialakult hiányt pedig pótolják a világpiacról. Ennek az elvnek a követése jóval magasabb hatékonysághoz és alacsonyabb árakhoz, egyszóval jóléthez vezet, mintha minden ország minden termékből csak annyit…read more

Amikor a tévedés repülőgépekbe és emberéletekbe kerül

Posted by in HEURÉKA!, ROPOGÓS

A cikk inspirációját Jordan Ellenberg “Hogy ne tévedjünk” c. könyvének előszava adta A mindennapi életünkben sokkal többször találkozunk statisztikai, és valószínűségszámítási kérdésekkel, mint gondolnánk. Ami még inkább meglepő, hogy valószínűleg elég sokszor ítéljük meg tévesen ezeket a kérdéseket. A közgazdaságtan gyakorlása során is gyakran használt módszerek pedig bármely élethelyzetben segíthetnek, hogy helyesen döntsünk. Kezdjük egy bonyolult problémával. Képzeljük el, hogy statisztikusok vagyunk a II. Világháború idején, és azzal bíznak meg minket, hogy állapítsuk meg a páncélzat optimális vastagságát a vadászgépeken. Bár ritkán gondolunk hősként a tudósokra, de eredményeik nagyban meghatározhatják…read more

Haldoklik a tradicionális textilipar a Kongói Demokratikus Köztársaságban: mára egyetlen üzem maradt, ami képes termelni az olcsó kínai áruk beáramlása mellett is

Posted by in EGZOTIK

Évtizedeken keresztül a piacnyitás és a vámok csökkentése jelentette Afrika számára a fejlődés receptjét, de a kongói példa rávilágít, hogy a világpiaci verseny látszólag nem ösztönzi, hanem ledominálja a fejlődő országok iparágait. Nem véletlen: mára az amerikai fejlesztési modell alig népszerű az afrikai lakosság körében.

Archívum


A gazdag gazdag marad a szegény meg gazdag lesz
június 23, 2018
Hogyan reklámozzuk termékünket a tömeg erejével?
június 13, 2018
Az IT beruházások fele bukással végződik: Mit kellene máshogy csinálni?
június 10, 2018
Gazdasági gyógyírt rejt a vidék
május 31, 2018
Csehország kör- és kórképe: Csehország növekedési diagnózisa
május 13, 2018
A túlzott kritikus gondolkodás jó táptalajt ad az összeesküvés-elméleteknek
május 12, 2018
Magyarország kör- és kórképe: Magyarország növekedési diagnózisa
május 8, 2018
A legjobb ajánlatok legrosszabbikjai
április 25, 2018
Mennyit ér egy haver?
április 16, 2018
15 kistérség, ahol a legtöbben mentek voksolni 2014-ben, és ahol a legkevesebben: dicsőségfal és feketelista
április 7, 2018
Egy szavazat nem számít – gondolják kétmillióan
április 3, 2018
Kevés fiatal megy el választani, pedig sok múlik rajta
március 25, 2018
A verseny napja virrad az energiapiacon
március 16, 2018
Új megoldásokra kényszeríti a jegybankokat az alacsony kamatláb
március 4, 2018
A kamat az új svájci frank: használhatnánk okosabb mutatókat a THM-nél
február 20, 2018
Statisztika vs. Putin
február 7, 2018
Jövedelemelolszásról árulkodik az országok exportja
január 28, 2018
Alkalmazzunk embargót, ha a szavak túl gyengék, a fegyverek meg túl erősek!
január 20, 2018
Amikor a tévedés repülőgépekbe és emberéletekbe kerül
január 14, 2018
Haldoklik a tradicionális textilipar a Kongói Demokratikus Köztársaságban: mára egyetlen üzem maradt, ami képes termelni az olcsó kínai áruk beáramlása mellett is
január 4, 2018
Strukturális változás kell a nemek közti bérkülönbség csökkentéséhez
december 27, 2017
Rátelepszik a politikai szféra a magyar gazdaságra: A WEF versenyképességi rangsorának eredményeiből szemezgettünk.
december 17, 2017
A rabszolga-kereskedelmet nem lehet jóvá tenni
december 8, 2017
Későn sül el az iparosítás a fejlődő országokban: Dani Rodrik a fejlődésgazdaságtanról.
november 30, 2017
Venezuela átka: Az egy forrásból származó gazdasági növekedés aggodalomra ad okot
november 23, 2017
Blockchain technológia: Az algoritmus felváltja a Nemzeti Bankot
november 15, 2017
Gazdasági törésvonalak futnak körülöttünk: A Budapest Economic Forumon jártunk
november 10, 2017
Pablo Escobart 1993-ban lelőtték, de a drogkartellek elleni háborúban nem ez hozta a fordulatot.
október 23, 2017
Közgazdaságtan és a választási rendszerek
október 21, 2017
Feketén-fehéren II.: Miért jó a szürkegazdaság?
október 14, 2017
Feketén-fehéren I.: Mekkora a szürkegazdaság?
október 6, 2017
Közmondások-gazdaságtan: Verebek, túzokok és olcsó hús
Sok mindent megmagyaráz: Agyunk máshol raktározza, hogy mennyit költöttünk és mennyit kerestünk
szeptember 19, 2017
Hogyan keressünk pénzt mások irracionális félelmein: avagy miből élnek a biztosítók
szeptember 12, 2017
Anomáliák az ingatlanpiacon II/II.
szeptember 4, 2017
Anomáliák az ingatlanpiacon I/II.
augusztus 23, 2017
Fel-le rángatják a bitcoin árát: De mire fel?
július 24, 2017
A kulcs a kulcs?: Egykulcsos vs. progresszív jövedelemadó
május 2, 2017
Szivárvánnyá festi Európa térképét az orosz gázárazás
április 26, 2017
Jól csinálja az arab szőnyegárus és az amazon.com: röviden az árdiszkriminációról
március 14, 2017
Olvasni a sorok között: amit a szerző nem akart volna elmondani
március 6, 2017
Az Ösztöneink Kritikája: Hogyan tanultam meg abbahagyni az aggódást és szeretni a kapitalizmust...
február 26, 2017
Ökonometria, a Közgazdász Legjobb Barátja: Mi fán terem a jó NFL irányító?
szeptember 14, 2016
Néhány gondolat a menekültek elosztásáról
szeptember 2, 2016
Hogyan kerül egy gyerek nevelőszülőkhöz?
augusztus 30, 2016
Hogyan segíthetett volna az eBay Julianus császáron?
augusztus 26, 2016
Miért nem dönthetünk, hogy hová megyünk egyetemre, miután kiderültek a ponthatárok?
augusztus 18, 2016
Hogyan határozzák meg a felvételi ponthatárokat Magyarországon?
augusztus 1, 2016
Mi a magyar munkaerőpiac legnagyobb problémája?
Hogy adhat a közgazdaságtan új vesét?
június 30, 2016
Technológiai fejlődést mindenkinek
június 29, 2016
Hálózatok, celebek, Ice Bucket Challenge
november 23, 2015
Mi az, hogy hálózatkutatás?
október 29, 2015
A közgazdász segít!
szeptember 18, 2015
Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? II. rész
augusztus 17, 2015
Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? I. rész
augusztus 10, 2015
Hogyan szerepel a hazai közoktatás a kompetenciateszten?
január 27, 2015
A magán- és állami tulajdon összehasonlítása a privatizáció példáján keresztül
január 18, 2015
A korrupció központi szerepe és az állam “foglyul ejtése”
január 4, 2015
A hatékonyság elveszi a munkahelyeket?
november 22, 2014
A befektetési döntések emberi tényezője
november 9, 2014
Miért keresünk kevesebbet itthon, mint Nyugaton?
november 3, 2014
Nobel 2014 – Így neveld a vállalatod