Gyorsabban terjednek az összeesküvés-elméletek azokban az országokban, ahol a lakosság többségében megrendül a kormányzatba vetett bizalom és hit, derült ki Hahner Péter, történész, és Krekó Péter szociálpszichológus előadásán, amit az Eötvös Csoport szervezett. Szerző: Balázs József
Egy ország gazdasági teljesítményét, növekedését többféleképpen értékelhetjük. Viszonyíthatjuk teljesítményünket például a négy évvel ezelőttihez vagy kiemelhetjük azt, hogy mennyit fejlődtünk az elmúlt évben. Azonban átfogóbb, és a növekedést esetlegesen hátráltató tényezők megtalálására alkalmasabb, ha teljesítményünket a potenciális maximum növekedésünkhöz viszonyítjuk. Előre mutatóbb, ha pozíciónkat nem önmagában, hanem relatívan, a hozzánk hasonló országok teljesítményének fényében értelmezzük. A következőkben a Magyarországról készült növekedésdiagnosztikai tanulmányunk összefoglalása következik.
Az elmúlt években egyre több ember számára vált elérhetővé az utazás, mely nagyrészt a fapados repülőtársaságok és az utazásszervező platformok megjelenésének köszönhető. Ha egy barátunk a Rómában, vagy Párizsban eltöltött varázslatos hosszúhétvégéjéről mesél nekünk, már nem csak a sztorikon keresztül élhetjük meg az élményt, hanem akár helyben, alacsony költséggel mi is lefoglalhatunk egy hasonló utazást. Ilyenkor leginkább online szállásfoglalási platformokhoz nyúlunk, mint plédául a Booking.com, vagy a Szállás.hu.
Krízishelyzet esetén nem annak a kollégádnak öntöd ki a lelkedet, akivel hetente kétszer együtt lifteztek; és ha kölcsön kell, nem az edzőterem recepciósától fogsz kérni, akivel csak a fociról beszéltek. Azonban nem szabad alulbecsülni ezen kapcsolatok jelentőségét sem. A gyenge kötések szerepe éppen abban áll, hogy ezek között a zárt csoportok között kapcsolatot, úgymond hidat létesítsenek és ezáltal biztosítsák az információ áramlást és a gondolatok keveredését. Egyéni és társadalmi szinten is a javunkat szolgálhatják ezek a gyenge kötések. A cikk írója: Berkovics Beáta
Jellemzően a gazdagabb, magas foglalkoztatottsággal rendelkező járásokban szavaznak többen és azokban, ahol magas a 65 év felettiek aránya. Érdekes, hogy az internet elérés mértéke és a tájékozottság más mérőszámai nincsenek nagy hatással a részvételre.
Vasárnap délben madárcsicsergésre és a frissen főtt húsleves illatára ébredsz. A fejed tompán lüktet az előző nap elfogyasztott, minőségi alkoholtól és a koncert utórezgéseitől. Már éppen eldöntenéd, hogy egész nap nem mozdulsz ki az ágyból, mikor beléd hasít a felismerés: ma vannak a választások! Vajon felkelsz-e mégis az ágyból hogy elmenj szavazni? A racionális választó közgazdaságtani modellje a te viselkedésedre is magyarázatot adhat. A cikk írója: Dormán Hanga
A fiatal korosztály nem szeret részt venni a választásokon: míg a 18-24 éves korosztálynak csak 44 százaléka megy el szavazni, addig a 70-74 éves korosztályban a szavazati arány 74 százalék. Ez azért érdekes, mert kutatások szerint a szavazástól való távolmaradás nem a fiatalok apolitikusságára utal. Politikai érdeklődésük, civil tevékenységük és egyéb közügyekben való részvételük jellemzően magasabb szinten van, mint az 1967-es, vagy 1987-es fiataloknál ezt megfigyelték. Nem csak, hogy nem választanak a fiatalok, de egyre kevesebben is vannak. Magyarországon például 1970-ben a társadalom 47% százaléka volt 19 év alatti és…read more
Hatalmas átalakulás előtt áll az energiapiac. A modern civilizáció levegője annak kapujában áll, hogy tényleg mindenkié legyen. A hagyományosan központosított rendszer decentralizációjának már Magyarországon is mutatkoznak jelei. A piacot egymás között felosztó óriások mellett kisebb vállalatok és önellátó háztartások jelentek meg. Az energiára támasztott állandó kereslet, valamint a szereplők és kapcsolatok számának növekedése – a hálózatosodás – lecsökkenti az energia tranzakciós költségét. Figyelem, utópisztikus méreteket öltünk, és megközelítjük a közgazdaságtani tökéletesség eszméjét! A cikk szerzője: Nagy Dorottya
A jegybank a gazdaság légkondicionálójaként működik: a langyos, takarékoskodó gazdaságot felfűti, míg a túlpörgött, költekező gazdaságot hűti, visszafogja. Mikor növekszik a gazdaság, egyre több pénzt használunk, mert több tranzakciót bonyolítunk le: többet vásárlunk és többet adunk el. A pénz mennyiségét a jegybank szabályozza. Persze, ha túl sok pénzt nyom a gazdaságba, az nem kívánt inflációhoz vezet. A jegybank feladata egyensúlyozni ebben a rendszerben: őrizze meg a pénz értékét úgy, hogy kövesse a növekedés ütemét és figyelmet fordítson a foglalkoztatásra. A jegybank hagyományosan a kötelező tartalékráta és az alapkamat változtatásán keresztül…read more
A rossz megközelítésünk miatt is volt devizahiteles válság – és ez a megközelítés ma is uralkodó a hitelpiacokon. A kamat az új svájci frank! – olvasható gazdasági fórumokon. Ennek megfelelően a devizahiteleshez hasonló méretű válság csírája is jelen van a bankrendszerben. Megtévesztő mutatók – Kapronczai Mór és Urbán K. Vajk cikke
