Fel-le rángatják a bitcoin árát: De mire fel?

Posted by in Uncategorized

Email to someoneShare on FacebookGoogle+share on TumblrTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on LinkedInPrint this page

Simity Milán cikke

Sok szó esik mostanában a kriptovalutákról, mint például a bitcoin vagy az ether. Számos cikk igyekezett eddig feldolgozni a témát a legkülönfélébb megközelítésekben: Mik a működési elvei? Mire tudjuk majd a jövőben felhasználni? Egyáltalán érdemes vele foglalkozni, vagy egy év múlva már senki se lesz rá kíváncsi?

Simity Bitcoin árfolyam

A bitcoin USD-ben kifejezett értéke historikusan
Forrás: btc-e.com (2017)

A hagyományos valuták esetében megszokhattuk, hogy egy nemzeti bank felelősséget vállal értük. Úgy, ahogy a forint esetében az MNB is teszi: pénzt nyomtat, hitelt nyújt, betétet fogad el. A kriptovaluták esetében azonban nem beszélhetünk ilyen bankról, se más intézményről. Ehelyett létezik egy online közösség, ahol a felhasználók, számítógépeik segítségével közösen végzik azokat a feladatokat, amiket amúgy a bankok végeznének. A résztvevő számítógépek együttesen, decentralizáltan alkotnak és tartanak fent egy rendszert, amiben a bitcoin létezik. Ez a decentralizáltság sok felhasználó szemében nagy lehetőségeket rejt. A jövőben nagyvállalkozóktól kezdve a bolti eladókig sokakat érinthet, ha a bitcoin egy nemzetközi pénzzé nőné ki magát. Azzal tehát sokan egyetértenek, hogy számos – még egyelőre kiaknázatlan – lehetőség van a bitcoin-ban. Ahhoz azonban, hogy ezeket kihasználhassuk, jobban meg kell értenünk a pénznemek viselkedését és az ármozgásokra ható viselkedési tényezőket.

Közgazdászként egy fontos kérdés, amit a bitcoin-nal kapcsolatban fel kell tenni, hogy tulajdonképpen miről is beszélünk: egy árucikkről (mint például az arany) vagy egy fizetőeszközről (mint a forint)? Az első esetben nem célunk „elfogyasztani” az eszközünket, hiszen azért vásároltuk, hogy ebben tartsuk a vagyonunkat, és esetleg az árváltozásoknak köszönhetően profitra tegyünk szert. Esetünkben a fizetőeszköz szerep tűnhet kézenfekvőnek, hiszen egy valutáról beszélünk, amelyért cserébe különböző online felületeken termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatunk. Mint látni fogjuk sajnos a helyzet korántsem ilyen egyszerű, hiszen a kriptovaluták esetében több szempontból is sérülnek feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy pénzként funkcionálhassanak. Hogy alaposan megértsük ezeket a feltételeket, vegyük sorra a pénzek három fontos funkcióját, és értelmezzük azokat a bitcoin esetében.

Fizetési funckió

Fontos, hogy egy áru vagy szolgáltatás megvásárlásakor azért fogadunk el egy adott valutát, mivel bízunk abban, hogy azt más is el fogja fogadni. Ez jelen esetben is így van. A bitcoin-t elfogadó weboldalak számolnak azzal, hogy a megszerzett érméket más, hozzájuk hasonló oldalakon elkölthetik, vagy ha például dollárra akarják átváltani, meglesz rá a kereslet. A bitcoin üzleti felhasználásának napról napra egyre szélesebb köre van, azonban ez még mindig egy igen szűk körét jelenti a vállalkozásoknak. Jellenleg jellemzően a deep web-en lehet bitcoin-ért cserébe illegális termékeket és szolgáltatásokat vásárolni. Ez viszont önmagában még nem ok arra, hogy elvessük a felhasználását. Sőt! A megfigyelhető trendek is abba az irányba mutatnak, hogy a felhasználási köre egyre szélesebb lesz. Nemrég legalizálták Indiában, ahol a legnagyobb bitcoin tőzsde működik, és jelenleg is viták folynak fejlesztésekről, amelyek a nagyvállalati felhasználását segítik elő.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy most még rendkívül korlátozottan, de betölti a pénz fizetési funkcióját a bitcoin. A következő években pedig további nagy változásokra számíthatunk.

Értékteremtő funkció

Ennek a funkciónak a betöltése már kérdésesebb. A pénznek képesnek kell lennie referenciaként szolgálni más termékek árát illetően. Ha van egy értékmérő jószágunk, abban az esetben nem kell minden termékek az összes többihez viszonyított relatív árát megjegyeznünk, elég csak az adott pénznemben kifejezett értékét tudnunk. A bitcoin esetében azonban a legszembetűnőbb probléma, hogy a többi valutához képest sokkal jobban ugrál az árfolyama.

Simity Bitcoin Táblázat

A bitcoin és más valuták árfolyamának éves volatilitása
Forrás: Osterreider-Lorenz, 2016, pp. 3.

A fenti táblázat ezt a változékonyságot mutatja be. Ez az adottsága pedig megnehezíti a felhasználók dolgát. Képzeljünk el, hogy egy új telefont akarunk venni magunknak 50.000 forintért. A bitcoin esetében egyáltalán nem lenne szokatlan, ha estére ez az ár felszökne 75.000-re, majd másnap 45.000-re zuhanna. Mindezt azért, mert eközben a pénz értéke hevesen ugrált fel-alá. Így folyamatosan újraárazásokra lenne szükség, ami érthető módon egy átlagos felhasználó számára szokatlan és nehezen követhető. Ilyen esetekben el lehet gondolkodni olyan megoldásokon, hogy egy adott időszak alatt az átlagárat tesszük közzé a honlapunkon, de könnyen belátható, hogy ennek a módszernek is megvannak a maga hátulütői.

Hasonló problémát jelent a bitcoin jelenlegi árfolyama is, ami a cikk írásának idejében bőven 2000$ felett volt. Ha online egy átlagos terméket szeretnénk árusítani (például bojlerszelepeket), akkor több tizedes jegyig fel kellene tüntetnünk az árát BTC-ben, hogy értelmezhető legyen. Ahhoz azonban az átlag felhasználó nincs hozzászokva, hogy nagyságrendileg kelljen megkülönböztetnie törteket. Míg azt bárki könnyen megmondja mi a különbség 1540 és 27620 között nagyságrendileg, a 0,00000084 és a 0,000019 közötti eltérés már nem olyan evidens elsőre. Ez pedig további zavart okozhat a felhasználók fejében.

Vagyonmegőrző funkció

Végül pedig a pénznek képesnek kell lennie arra, hogy vagyonunkat tároljuk benne. Ez a funkció pedig a bitcoin ugyanazon adottsága miatt sérül, mint az előző bekezdésben: a túl hevesen változik az ára. Ha a megtakarításainkat egy olyan eszközbe szeretnénk fektetni, ahol várhatóan nem veszít sokat az értékéből (és esetleg hosszú távon még gyarapodunk is), akkor a választásunk nem egy olyan valutára fog esni, amelynek értéke ilyen hevesen ingadozik. Bár a múltbéli adatok alapján jó ötletnek bizonyosodhatott, ha valaki 3 évvel ezelőtt minden pénzét bitcoin-ba fektette, de semmi garancia nincs arra, hogy ez a dinamikus növekedés továbbra is fenn fog maradni. Ahogy arra sincs, hogy ez az egész tényleg csak egy lufi, és az egész holnapra kipukkad.

Látható, hogy a bitcoin árának változékonysága halálos ítéletet jelent az utolsó két funkció számára. Ezek nélkül pedig alkalmatlan jelenlegi formájában arra, hogy egy határokon átívelő pénz szerepét betöltse. Ez orvosolható lenne abban az esetben, ha léteznének hatékony módszerek arra, hogy ezt a kockázatot fedezzük. Ehhez azonban még számos dologra szükség van. Letisztázott jogi keretekre, olyan intézményekre, bankokra, amelyek a bitcoin viselkedését kutatják, kereskednek vele, vagy például hitelt nyújtanak. Ezek hiányában a bitcoin képtelen lesz jelenlegi formájában egy nemzetközileg elismert és használt pénzeszközzé válni. Ehelyett a felhasználók főként arra használják, hogy a bitcoin-nal megvehető termékek és szolgáltatások szűk köréhez hozzáférjenek, illetve, hogy az árváltozásokra spekuláljanak, és így profitra tegyenek szert (vagy bukják el vagyonuk jelentős részét). Ezeknek a problémáknak a megoldása olyan kihívás, amelyekre megoldást kell találnunk, ha tényleg elhisszük, hogy a kriptovalutáké a jövő. Fontos jobban megértenünk, hogy milyen viselkedési tényezők mozgatják az árakat, mik hatnak a hozamok változékonyságára, miként használhatjuk ki minél jobban a kriptovalutákban rejlő lehetőségeket. Ha sikerül ezekre a kérdésekre választ találnunk, könnyen elképzelhető, hogy az y és z generáció tagjai a jövőben már bitcoin-ért fogják árammal feltankolni elektromos autóikat.