Feketén-fehéren I.: Mekkora a szürkegazdaság?

Posted by in Mindennapi közgáz, Piactervezés, Szürkegazdaság

Email to someoneShare on FacebookGoogle+share on TumblrTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on LinkedInPrint this page

Számlával vagy számla nélkül? – hangzik a jól ismert kérdés, ami arról szól, hogy csaljunk-e adót vagy ne. Piacokról feketén-fehéren sorozatunk a gazdaságok „láthatatlan” oldalával foglalkozik. Olyan cserékről írunk, amikről nem születik számla, sem más dokumentum, ezért az üzletben résztvevőkön kívül mindenki más számára homályosak maradnak. Izgalmas ez a homály egy közgazdásznak, és nem csak az illegalitás pikantériája okozza ezt az izgalmat. A szürke és fekete piacok méretének becslése, a jelenlétük értékelése és a felszámolásuk is szakmai kihívás, intellektuális próba!

A cikk szerzője: Hobot Péter

A szürkegazdaság a nemzeti össztermék ötödét termeli meg minden évben Görögországban és Olaszországban, derül ki a német IAW kutatóközpont elemzéséből. A spanyolok sem maradnak le sokkal: náluk 17 százalék ez az arány.

A jelenség mögött a görög, olasz és spanyol kultúra és gazdaságszerkezet áll. A turizmussal és vendéglátással foglalkozó családi vállalatok könnyen elcsalhatják az adót, mert tevékenységük nehezen ellenőrizhető. Így alkalmazottaik sokszor nem bejelentve, vagy hivatalosan csak minimálbérért dolgoznak.

A legnagyobb feketézők kép forrása: forbes.com

A legnagyobb feketézők kép forrása: forbes.com

Ez azt jelenti, hogy ha a valós egy főre jutó GDP-t szeretnénk megállapítani Görögországban, a most dokumentált érték 1.2 szeresét kell vegyük, tehát nem $27 000, hanem $32 160 per fő (módszertani igényesség nélkül, így nem számolunk adóhatással). Kisarkítva felfoghatjuk úgy, hogy egy görög átlagosan egy extra napot dolgozik hetente a szürkegazdaságban az ötnapos munkahetén felül. Lehet, hogy ez igaz ránk is? Egy másik elemzés szerint a magyar szürkegazdaság mérete majdnem  eléri a görögét.

A magyaroknak is előkelő helyük van, és az EU-s átlag is meglepő - kép forrása: http://www.econ.jku.at/members/Schneider/files/publications/2015/ShadEcEurope31.pdf

A magyaroknak is előkelő helyük van, és az EU-s átlag is meglepő – kép forrása: http://www.econ.jku.at/members/Schneider/files/publications/2015/ShadEcEurope31.pdf

Az adja a különböző eredményeket, hogy a kutatóintézetek a különböző eljárásokat használnak a szürkegazdaságok méretének meghatározására, mivel nincs pontos adat az egyes tranzakciók értékére.

 Aggregátum módszerek

A legelterjedtebb megközelítése a problémának az, hogy keresünk egy olyan mutatót, ami a teljes gazdaságról állít valami és egy olyat, ami csak a gazdaság legális, fehér részéről. A kettő különbségének értéke lesz a szürkegazdaság mérete. Vito Tanzi nevéhez fűződik egy ország lakosságának teljes készpénz keresletének és teljes Bruttó Hazai Össztermékének vizsgálata. Feltéve, hogy a készpénz forgási sebesség állandó egy rövid időszakon belül, könnyen mérhetjük, hogy nőt vagy zsugorodott-e a gazdaság nem fehér része. Mivel az utóbbi nem jelenik meg a GDP-ben, de jellemzően sok készpénzt használ.

Hasonló aggregátum módszer a teljes energia fogyasztás és a GDP arányának vizsgálata. Vannak ugyan olyan tevékenységek, amik nem fogyasztanak benzint, gázt vagy áramot, de erős a kapcsolat a két összevont mutató között.

Munkainput módszer

A munkainput módszer alulról építi fel a becslést, nem aggregált mutatókból dolgozik. A KSH minden évben készít reprezentatív felméréseket a lakosság foglalkoztatottságáról. A felmérésében foglalkoztatottnak számít az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Úgy derítik ki, hogy körülbelül hányan „feketéznek”, hogy a felmérés eredményéből kivonják a nyugdíj és egészségügyi járulékot fizetők számát.

Költség-haszon elemzés

Az a módszer alapja, hogy feltesszük: addig működik a szürkegazdaságban egy vállalkozás vagy feketézik egy munkás, amíg a várható hasznai ennek az állapotnak meghaladják a várható költségét.

Egy térségben az adóhivatal ellenőrzéseinek 5 százaléka zárul büntetéssel, a büntetés értéke átlagosan 10.000 dollár és évente a cégek 20 százalékát lehet vizsgálni. Ilyenkor azt mondhatjuk, hogy egy szürkegazdaságban működő vállalkozásnak várható értéken évi 100 dollár büntetést kell befizetniük a hatóságnak. Ha ez így van, akkor feltételezhetjük, hogy a térség háztartásai közül azok, akik nem rendelkeznek adózott jövedelemmel, 100 dollár fölött keresnek a szürkegazdaságban végzett tevékenységükkel, mivel az alatt nem érné meg vállalkozni.

Lesz a mateknak egy másik oldala is, mikor a kockázatok megváltoznak. Például: olyan nagyra nő a vállalkozás, hogy az adóhivatal jobban ráfókuszál és sűrűbben ellenőrzi azt. Ekkor már jobban megéri kifehéríteni vállalkozást. A felső és alsó korlátok becsléséhez és a kettő érték közelítéséhez pontosan kell ismernünk az adórendszert, a bürokráciát és egy térség területi jellemzőit.

A szürkezónában működni csalás, de sokak szerint nem feltétlenül káros a gazdaság egészére nézve. Több kutatás azt bizonyítja, hogy a szürkegazdaság innovatív környezet, az induló vállalkozások táptalaja. A sorozat következő cikke arról szól, hogy mit ad Európának és hazánknak a szürkegazdaság.

Az árnyék nagyobbra nőhet, mint a test - kép forrása: weknowyourdreams.com

Az árnyék nagyobbra nőhet, mint a test – kép forrása: weknowyourdreams.com