Szexi Közgáz Blog

Mi az, hogy hálózatkutatás?

Posted by in Neumann-díj

Matthew Jackson, akinek a Rajk László Szakkollégium tagjai 2015-ben odaítélték a Neumann-díjat, a hálózatkutatásban alkotott kiemelkedőt. A hálózatelmélet komplex hálózatok elemzéséhez nyújt széles körben alkalmazható, univerzális eszköztárat, Jackson például tanulmányozta hálózatelméleti módszerekkel a reneszánsz Itáliában kötött érdekházasságokat, munkaerőpiaci információkat közvetítő hálózatokat és középiskolai szerelmi viszonyokat is. Következzen a hálózattudományi cikksorozatunk első része!

A közgazdász segít!

Posted by in FILM

Sokak fejében régi, a tervgazdasági múltban gyökerező kép él a közgazdászról: a technokrata szakértő, aki az egyensúly fenntartója a költekezni vágyó emberek és az osztani vágyó politikusok között. Természetesen ez a visszafogó, szabályozó szerep nem teszi szimpatikussá számukra a közgazdaságtant. Mások a közgazdászt a mindennapi gazdasági döntéseket hozó üzletemberrel azonosítják, akitől munkahelyek létrehozását várhatjuk. Ugyanakkor a vállalkozó önös érdekeket követ, ráadásul megkérdőjelezhető a tevékenységének a tisztasága. Vannak, akik közgazdásznak a modern empirikus kutatókat tartják, akik azonban a valóságtól való elrugaszkodottsággal vádolhatók. Ilyés Márton, a Rajk László Szakkollégium igazgatója a tavalyi…read more

Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? II. rész

Posted by in TLDR

A közgazdaságtannak nevezett metodológia pontosan olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint bizonyos természettudományok, de ugyanakkor számos más társadalomtudomány is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Így tehát nem biztos, hogy érdemes erőltetni az elméletek természettudományokra és társadalomtudományokra (és esetleg bölcsésztudományokra) való felosztását (maximum pragmatikus okokból), mivel ez nem visz közelebb a probléma lényegének megértéséhez, sőt, jelentősen hátráltathatja is azt a fogalmak homályos definíciói miatt. A tudományos módszerek közt nem itt húzódnak a határvonalak.

Társadalomtudomány-e a közgazdaságtan? I. rész

Posted by in TLDR

Gyakran felmerülő kritika a közgazdaságtannal kapcsolatban, hogy állításai valójában ideológiai töltetűek, feltevései valóságidegenek, és egyébként is, bonyolult matematikai modelljei képtelenek a társadalom folyamatainak megragadására. Cikkünkben megvizsgáljuk, hányadán is állunk a fenti kijelentésekkel. Egyáltalán: társadalomtudomány-e a közgazdaságtan?

Hogyan szerepel a hazai közoktatás a kompetenciateszten?

Posted by in Friss kutatások

Kaderják Anita írása Az országos kompetenciamérés eredményeit vizsgálva nem csak azt láthatjuk, hogy mennyire teljesítenek jól a hazai diákok, levonhatunk tanulságokat a hazai oktatási rendszer méltányosságára vonatkozóan is. Eredményem szerint a hazai középfokú oktatási rendszer nem esélykiegyenlítő, sőt, növeli a különbségeket a különböző háttérből jövő diákok között. Véleményem szerint ennek egyik fő oka a tanárok szelekciójában keresendő, akik jelentős hatással vannak a diákok fejlődésére az iskolai évek alatt. Aki már elmúlt 12, de még nincs több mint 30, annak biztosan van első kézből származó tapasztalata a kompetenciamérésről. Ez az a…read more

A magán- és állami tulajdon összehasonlítása a privatizáció példáján keresztül

Posted by in Friss kutatások

A külföldi tulajdon megjelenése javítja a vállalatok teljesítményét, természetesen csak bizonyos feltételek mellett. Többek között erről is beszélt előadásában Telegdy Álmos a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület konferenciájának második napján. Az előadás átfogó képet nyújtott az állami- és magántulajdon jellemzőiről, illetve arról, hogy Telegdy és szerzőtársai milyen eltérést találtak Kelet-Európában a gazdasági átmenet során állami tulajdonban maradt vállalatok és a privatizált cégek között. Eredményeik alapján a külföldi tulajdonosok „jobb gazdák”, ezek a vállalatok magasabb termelékenységgel bírnak. Sokáig uralkodott az a nézet a közgazdaságtanban, hogy minden olyan iparágban, ahol akár kis mértékben is…read more

A korrupció központi szerepe és az állam “foglyul ejtése”

Posted by in Friss kutatások

A közbeszerzések körében Magyarországon a korrupció az általános norma, ráadásul 2010 és 2012 között egyre inkább jellemező, hogy a tenderekben egymással szorosabb kapcsolatban lévő, korrupciós gyakorlatot folytató intézmények és cégek jelennek meg. Fazekas Mihály és Tóth István János az MKE (Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület) éves konferenciáján prezentálták a hazai korrupciós veszélyek növekedését és a közbeszerzések hálózatát vizsgáló kutatásukat. Újszerű megközelítést és egy „objektív” mérőszámot ajánlanak a korrupciós veszélyek vizsgálatára. Kutatásuk szerint az állam foglyul ejtésére növekvő esély van. A cikk Fazekas Mihály és Tóth István János: „In respectable society: on how…read more

A hatékonyság elveszi a munkahelyeket?

Posted by in Mindennapi közgáz

A XIX. század eleji munkásmozgalom, a ludditák tagjai úgy vélték, igen. Gépromboló mozgalmuk a hatékonyabb gépek terjedésének megállításával akarta megőrizni a munkahelyeket. A kiskereskedelmi cégek szabályozásával kapcsolatban a napokban benyújtott törvényjavaslat indoklása egy igen káros, a ludditákra rímelő üzenetet hordoz a versennyel és általában a piacgazdaság működésével, a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban. A javasolt módosítás több ponton is károsan érinti a nagyobb hipermarketeket és diszkontokat (élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése, világörökségi területekről való kitiltás, egymást követő két évi veszteséges működés “betiltása”), ami torzítja a piaci versenyt, és az egyébként kevésbé hatékony kisebb vállalkozásokat…read more

A befektetési döntések emberi tényezője

Posted by in Herbert Simon-díj

Napjainkban a cégek és a befektetők olyan eszközökkel döntik el, hogy mibe fektessenek és mibe ne, amik visszatarthatják a fejlődést és a munkahelyteremtést – állítják Clayton M. Christensen és Derek van Bever, a Harvard Business School professzorai. Miközben az Egyesült Államokban történelmi mélyponton vannak a kamatráták – ami a mainstream elméletben a befektetéseket kellene, hogy ösztönözze – az olyan nagyvállalatok, mint például az Apple hatalmas készpénzállományt halmoztak fel és visszatartják befektetési döntéseiket. Viszonyításként: az Apple 2014 márciusi készpénzállománya 160 milliárd dollár, a magyar GDP 2013-ban 130 milliárd dollár. Ennek az…read more

Miért keresünk kevesebbet itthon, mint Nyugaton?

Posted by in Mindennapi közgáz

“Miért van az, hogy itthon ugyanannyiba kerül a megélhetés, de sokkal alacsonyabbak a fizetések, mint Nyugaton?”, illetve “miért keres háromszor annyit a német munkás?” – halljuk nem egy ismerősünktől a kérdést.  Némi közgazdaságtani gyorstalpalóval igyekszünk tisztítani a képet. Motyovszki Gergő írása A fenti érvelés egyik kulcseleme, hogy Magyarországon is ugyanannyiba kerül megélni, mint Nyugat-Európában. Ez azonban nincs így. A közgazdaságtan számos elmélete magyarázza, hogy kevésbé fejlett országokban miért alacsonyabbak az árak, és ezek arra is felhívják a figyelmet, hogy az árszínvonal különbsége elsősorban olyan szolgáltatások árában mutatkozik meg, amelyek jellegüknél fogva nem kerülnek…read more