Blockchain technológia: Az algoritmus felváltja a Nemzeti Bankot

Posted by in Friss kutatások, Mindennapi közgáz, TLDR

Email to someoneShare on FacebookGoogle+share on TumblrTweet about this on TwitterPin on PinterestShare on LinkedInPrint this page

 

A blockchain nem csak a Bitcoinról és más titkos fizetési módokról szól. A technológia legfőbb hozzáadott értéke transzparencia és a biztonság. A megosztott adatbázis lehetővé teszi, hogy bárki megnézze a létrejött szerződéseket. A csalásokat pedig validációs protokollokkal, algoritmusokkal kerülik el. A blockchain eddig nem látott távlatokat nyit meg az adatok nyílvántartásában, ezért számos területen hoz jelentős innovációkat. A pénzügyi szektorról, az államigazgatásról, az egészségügyről, vagy az üzleti élet bármely területéről elmondható, hogy hatással lesz rá a blockckain tehnológia. Ezért érdemes lesz értenünk, hogy mi történik a blokkláncok világában. Ez a kerekasztal beszélgetés segíthet ebben.

A cikk szerője: Szentirmai Bálint 

 A gazdaság mozgatórugója a bizalom, akár csak a blockchainé.

A kapitalizmus és az üzlet alapja a bizalom. Coase és Williamson óta aktívan jelen van a tudományban a gondolat, hogy a vállalatok azért jönnek létre, hogy csökkentsék a piacon elkerülhetetlen bizalmatlanság kezelésének költségét.

A gazdaság működéséhez szükséges bizalom megteremtésében fontos szerepe van a jogállamnak, bíróságoknak, különböző minősítő intézeteknek, illetve a hatalmas központosított közvetítő szereplőknek. A blockckain működése biztosítja ezt a megbízható közvetítő szerepet. Hasonlóan a bankokhoz, amelyek lehetővé teszik a különböző felek közötti tranzakciókat.

A blockchain technológia sok területen hoz változást - forrás: mojix.com

A blockchain technológia sok területen hoz változást – forrás: mojix.com

Gondoljunk a készpénzre, a Magyar forintra, mely mögött nem áll semmilyen érték biztosíték, mint például az arany. Nagyon leegyszerűsítve az a bizalom jelenti az értékét, hogy forintért cserébe a boltokban kapunk valamit.

Az elmúlt tíz évben új mércék jelentek meg a bizalom-gazdaság területén. A közösségi gazdaságra építő fuvar- valamint otthonmegosztó platformok mind a felhasználók online értékeléseire, mind a hosszászólásaikra építenek. A résztvevő felek reputációjának és digitális identitásának ismerete teszi lehetővé az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő P2P (person to person) tranzakciók lebonyolítását.

A bizalom-gazdaságban az intézmények, illetve egyének identitása igazolja, hogy ők egy nemzet vagy közösség tagjai, bizonyos jószágok tulajdonosai, különféle juttatások vagy szolgáltatások jogosultjai. A digitális identitások tárolásában és kezelésében szolgál forradalmi megoldásokkal a blockchain technológia.

Bizalmat biztosít a  blockchain is, és lehetővé teszi, hogy kiválasztott szereplőkkel osszunk meg információt, annak érdekében, hogy biztonságosan és hatékonyan tudjunk jószágokat cserélni. Mindebben talán a legígéretesebb az, hogy mindezt digitális, önbeteljesítő szerződéseken keresztül tehetjük meg. A blockchain alapú gazdaság  a központosított bizalmi ügynököktől az egyéni szereplőkbe vetett bizalom felé tolja a folyamatokat.

 Mi is az a blockchain pontosan?

Leegyszerűsítve egy megosztott főkönyv, ami egy közösségben információ rögzítést és megosztást tesz lehetővé. Ebben a közösségben minden tag birtokol minden információt a közösségről és az ezen belül történő frissítésekhez minden tagnak hozzá kell járulnia.

Tranzakciókat, szerződéseket, eszközöket, identitásokat, mindent, amit lehetséges digitális formában tárolni, azt a blockchain technológia is tudja kezelni.

Az információk állandóak, transzparensek, és a múltban kereshetőek. Minden, a tagok többsége által elfogadott új információ tulajdonképpen egy “blokk”, és a blokkok összekapcsolva alkotják a blokkláncot, azaz a blockchaint.

Ebben a technológiai hálózatban csak akkor lehetne csalni, ha a közösség tagjainak több mint a fele állítaná azt egy akcióról, hogy az a szabálykönyvben rögzítetteknek megfelelő, miközben valójában nem az.

forrás: svbtleusercontent.com

forrás: svbtleusercontent.com

 Akkor el tudják lopni a Bitcoinomat?

A gyakorlatban ez a Bitcoinnál azt jelenti, hogy a bányászok – azaz a hálózatot futtató számítógépek – több mint felének kellene egy csaláshoz együttműködnie. Pontosan nem lehet tudni, éppen hány számítógép – azaz bányász – vesz részt a bányászatban, azonban a világ több száz városában vannak bányászok. Puha becslések pár tízezer bányászt sejtenek. A bányászok különböző mining poolokba csoportosulnak, ahol együtt dolgoznak, megegyezve abban, hogy megosztják egymás között a munkájukért járó jutalmat.

Érdekességként, így oszlott meg a Bitcoin bányászat mennyisége a mining poolok között:

Bitcoin bányászat megoszlása a bányász csapatok között

Bitcoin bányászat megoszlása a bányász csapatok között – forrás: blockhain.info/pools

 

A hálózatot futtatók számosságának érzékeltetésénél fontos újra kiemelni, hogy a poolokban rengeteg bányász csoportosul. Így tehát a rekord megváltoztatásához szükséges matematikai műveletek bonyolultsága biztosítja, hogy irreális mennyiségű számítási kapacitással kellene rendelkeznie egy szereplőnek ahhoz, hogy csalhasson, anélkül, hogy a többiek észrevennék.

A csalás másik lehetősége a szabályrendszer átírása lehetne. Ez a Bitcoinnál – és a többi nyílt forráskódú blockchainnél – azért nem lehetséges, mert a rendszert működtető protokoll alapját adó algoritmusok megváltoztathatatlanok. Ez pedig mindenki számára transzparens és ellenőrizhető az interneten. Ez az analógia a kevesebb szereplős – például pár bank közötti – blockchain rendszerekre is lefordítható.

A transzparencia és a rekord kezelési szabályrendszer robosztussága mellett fontos elem a rendszert használók identitásának védelme. A kriptográfia lehetővé teszi, hogy a blockchain rendszerbe eltérő mértékű anonimitást biztosítsanak a különböző szereplőknek, azaz szabályozni lehessen, pontosan ki férhet hozzá a szenzitív információkhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti például, hogy az mindenki számára transzparens, hogy A és B között lezajlott egy x összegű tranzakció, azonban A és B identitásáról csak önmaguknak van tudomásuk. Tehát a blockchaineknél a kriptográfia helyettesíti a hagyományos rendszerekben bizalombiztosítóként funkcionáló, harmadik félként megjelenő közvetítőket.

A biztonságot hozó folyamat

A biztonságot hozó folyamat – forrás: deloitte.com

 

Digitális rekordok tárolása

A blockchain ökoszisztéma a fenti ábrán bemutatott 3. fő rétegre bontható. Ebből a digitális rekordok blockchainben való tárolása teszi lehetővé, hogy az információkat mindenki elérhesse, és biztos lehessen azok hitelességében.

Hogy megértsük a blockchaint a bizalom-gazdaság kontextusában, tekintsünk rá úgy, mint a közigazgatás technológiával töltött nyilvántartásaira. A blockchain egy biztonságos, transzparens, meghamisíthatatlan igazságraktárként tud funkcionálni, melyet úgy terveztek, hogy rendkívül ellenálló legyen a leállások és manipulációk ellen, miközben elkerüli a szükségtelen komplexitást. Ennek a raktárnak a polcain megtalálhatunk mindent, ami fontos, legyen ez akár valamilyen tulajdonjog nyilvántartás, születés, házasság, halál, vagy hitelek, választási eredmények, jogi előírások, vagy bármi más, ami szükséges egy társadalom működtetéséhez. Az itt elképzelt bizalom-gazdaságban harmadik felek helyett az egyének határozzák meg, hogy milyen információ legyen eltárolva a blockchainben, és hogyan lehessen azt felhasználni.

Digitális jószágok surlódásmentes cseréje

Az ökoszisztémánk második eleme biztosítja azt, hogy jószágainkat közvetítő szereplők nélkül ki tudjuk cserélni. Ezzel elkerüljük az önkényes díjszabás problémáját, illetve a közvetítő szereplő megbízhatósága sem jelent számunkra kockázatot.

Ezt a blockchain adta megbízható digitális reputáció teszi lehetővé. A rendszert használó felek valós időben, bankok, tőzsdék, vagy fizetés feldolgozó szolgáltatók bevonása nélkül tudnak kereskedni digitális eszközeikkel. A blockchaint elsőként nemzetközi fizetéseknél és vállalaton belüli transzfereknél alkalmazták. Egyre elterjedtebbek azonban a különböző P2P tranzakciók. Adtak már el ingatlant blockchain tranzakcióval, valamint sorra jelennek meg a decentralizált online kriptovaluta tőzsdék, ahol kiiktatják a közvetítő szereplőt, (a brókert) és a egyének közvetlenül egymással üzletelnek egy okos szerződés segítségével.

 Okos szerződés végrehajtás

Az okos szerződések jelentik a következő lépést a blockchain fejlődésének útján, mely a pénzügyi tranzakciós protokolltól vezet a minden célra alkalmazható eszközig. A megosztott adatbázis ad lehetőséget arra, hogy önbeteljesítő szerződéseket kössünk. Képzeljük el, hogy egy közös, mindenki számára elérhető adatbázisban tartjuk nyilván, hogy ki melyik autó tulajdonosa. Ez lehetőséget ad arra, hogy egy olyan szerződés keretében adjuk el autónkat, amely végrehajtja önmagát. Az enter lenyomásakor egy időpilanatban kerül át az auto tulajdonjoga a vásárlóhoz, és történik meg a fizetés. A technológia biztosítja, hogy ne tudjunk lopott autót eladni, valamint az eladott autónkról ne állíthassuk, hogy ellopták tőlünk.

A blockchain történetének fontos napja 2015. július 30-a, amikor is működésbe lépett az Ethereum platform, mely jelenleg a világ második legnagyobb blockchainje, és okos szerződéses alkalmazásoknak biztosít platformot.

Az okos szerződések nem szerződések jogi értelemben. Ezek moduláris, ismétlődő scriptek, amelyek kibővítik a blockchain felhasználhatóságát, és a pénzügyi tranzakciók egyszerű nyilvántartásán túl lehetőséget adnak többszereplős egyezségek automatikus implementálására. Az általuk biztosított bizalom fontosságát és robosztusságát hangsúlyozza az a tény, hogy jogilag nem kötelezik az általuk szerződő feleket.

Nézzük meg, hogyan működnek! Egy konszenzusos protokollt használva egy számítógép hálózat végrehajt egy művelet sorozatot egy okos szerződés kódjából. Ez a műveletsorozat tulajdonképpen egy módszer, aminek használatával a felek meg tudnak egyezni a szerződés feltételeiről, melyek később automatikusan teljesülnek. A blockchain technológia megjelenése előtt az okos szerződések azért voltak kivitelezhetetlenek, mert a résztvevő felek külön-külön adatbázisokat tartottak fent. A blockchain protokollt futtató megosztott adatbázis teszi lehetővé, hogy a szerződés végrehajtsa önmagát, és annak teljesülését azonnal validálja mindkét fél, bármiféle harmadik fél közvetítőnek való bevonása nélkül.

Összefoglalván, a blockchain technológia legfőbb hozzáadott értéke megosztott adatbázis adta transzparencia és a biztonság, melyet a matematika biztosít a validációs protokollokkal. Az adatok ilyesfajta nyilvántartása a gazdaság számos területén hozhat jelentős innovációkat. Legyen szó a pénzügyi szektorról, az államigazgatásról, az egészségügyről, vagy az üzleti élet bármely területéről, a blockchain eddig nem látott távlatokat nyithat meg a bizalom-gazdaság előtt.