A közgazdaságtan azért is szexi, mert segít megérteni a legégetőbb társadalmi problémáinkat – amilyen például a képzetlenek alacsony foglalkoztatása. Ha a területre szakosodott közgazdászokat kérdezünk arról, hogy mi a mai magyar munkaerőpiac legnagyobb gondja, a legjellemzőbb válasz a következő: az alacsony iskolázottságú embereknek drámaian rossz esélyei vannak arra, hogy munkát találjanak, és boldogulni tudjanak.
Ez a videó a munkapiaci versenypálya szélén rekedt emberekről szól, akik sokszor akkor sem tudnak elhelyezkedni, ha országszerte növekszik a betöltetlen álláshelyek száma. Miért van ez? Miért jelent ez Magyarországon és a régió országaiban különösen súlyos problémát? Mi lehet a megoldás?
A videó elkészítésében nyújtott segítségükért köszönetet mondunk Horn Dánielnek (a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa), Köllő Jánosnak (a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa) Reizer Balázsnak (a Közép-európai Egyetem PhD-hallgatója), és Scharle Ágotának (a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója).
A cikk megjelenését a Nemzeti Tehetség Program támogatta (NTP-FTH-15-0080).
Matthew Jackson, akinek a Rajk László Szakkollégium tagjai 2015-ben odaítélték a Neumann-díjat, a hálózatkutatásban alkotott kiemelkedőt. A hálózatelmélet komplex hálózatok elemzéséhez nyújt széles körben alkalmazható, univerzális eszköztárat, Jackson például tanulmányozta hálózatelméleti módszerekkel a reneszánsz Itáliában kötött érdekházasságokat, munkaerőpiaci információkat közvetítő hálózatokat és középiskolai szerelmi viszonyokat is. Következzen a hálózattudományi cikksorozatunk első része!
Matthew Jackson, akinek a Rajk László Szakkollégium tagjai 2015-ben odaítélték a Neumann-díjat, a hálózatkutatásban alkotott kiemelkedőt. A hálózatelmélet komplex hálózatok elemzéséhez nyújt széles körben alkalmazható, univerzális eszköztárat, Jackson például tanulmányozta hálózatelméleti módszerekkel a reneszánsz Itáliában kötött érdekházasságokat, munkaerőpiaci információkat közvetítő hálózatokat és középiskolai szerelmi viszonyokat is. Következzen a hálózattudományi cikksorozatunk első része!
A Rajk László Szakkollégium tagjai Alvin Roth-ot választották meg 2016 Neumann-díjasának. Alvin Roth 2012-ben kapta meg a közgazdaságtani Nobel-díjat. A professzor főleg olyan piacokkal foglalkozik kutatásai során, ahol különféle javak elosztására pénz használata nélkül kerül sor. Mindezt nemcsak elméletben vizsgálja, hanem gyakorlatban is alkalmazza: ő tervezte a new yorki és bostoni középiskolai jelentkezések mechanizmusait, vagy az amerikai rezidenseket első munkahelyükre elhelyező rendszert. Ebben a cikkben pedig a veseátültetésekkel kapcsolatos munkásságát szeretnénk röviden bemutatni.