Szexi Közgáz Blog

Mindenki találkozott már a mobiltelefonjára ingyenes letölthető játékokkal vagy azok reklámjaival, amikkel esetleg pár napig játszik, de ha megunta egyszerűen csak törli a telefonjáról. Ezekért az alkalmazásokért a legtöbb felhasználónak esze ágában sincs fizetni. De ha senki sem fizet, akkor hogyan engedheti meg magának egy cég azt, hogy a játékát, a Clash of Clans-t a világ egyik legdrágább hirdetési sávjában, az amerikai Super Bowl szünetében Liam Neelson népszerűsítse teljes átéléssel?

Fogadalmakat gyakran teszünk. Megpróbálunk leszokni a dohányzásról vagy éppen leadni 5-10 kilót rendszeres testmozgással. Sajnos, mindezek sokszor kudarcba fulladnak. Egy amerikai felmérés szerint a  dohányzásról való leszokás eredményessége nagyon alacsony, a leszokni kívánók mindössze 4-7%-a tudja csak ténylegesen letenni a cigarettát. Továbbá a felmérések összessége azt is mutatja, hogy az újévi fogadalmak mindössze 12%-a sikeres csak, s hasonló a helyzet a fogyókúrák terén is.

Vegyünk két autógyártó céget. Az elsőnek 15 éves fennállása óta még nem volt nyereséges éve, sőt, a 2016-ban legyártott 84 000 db modellje után majdnem fél milliárd dollár veszteséget termelt.  A második több, mint 100 éves múlttal rendelkezik, ugyanezen évben 6,6 millió darabszámos termelést és ebből közel 4,6 milliárd eurós profitot tudott felmutatni. Vajon melyik vállalat érhet többet?

A pénzügyi piacok fejlettsége nagymértékben befolyásolja, egy ország gazdasági növekedésének mértékét. A reálgazdasági folyamatok minél hatékonyabb működéséhez egy megbízható és a gazdasági szerkezetbe mélyen integrált pénzügyi rendszer szükséges. Ez a megállapítás évtizedek óta része a mainstream közgazdasági gondolkodásnak, mely igaz a fejlődő országokra, ugyanakkor egy nemrég megjelent tanulmány szerint a fejlett nyugati gazdaságokban nem feltétlen ilyen egyértelmű a helyzet. A tanulmány szerzői, Stephen Checcetti és Enisse Kharroubi 1985 és 2009 között húsz országban vizsgálták a hitelállomány és a munkatermelékenység növekedésének kapcsolatát, Megállapították, hogy a vizsgált országokban minél nagyobb volt a hitelnövekedés, annál…read more

Az új évezredben eljutottunk arra a pontra, hogy a kisgyermekek napjai már szinte jobban, de legalább annyira szervezettek, mint a felnőtteké. Különösen rémisztő, hogy ez a jelenség az idő előrehaladtával egyre csak fokozódik, így az önálló játékra, pepecselésre vagy éppen semmittevésre nem marad szabad idő, pedig ezen tevékenységek igen fontosak a gyerekek fejődésének szempontjából. A kisgyermek életének két nagy tere a családi otthon és a nevelési intézmény (bölcsőde, óvoda), amelyek nem különíthetők el élesen egymástól, állandó kölcsönhatásban állnak, ezért tanácsos, hogy összehangoltan, közös célok mentén „fejlesszék” a gyermekeket.

Politikai konfliktusok sokféleképpen megközelíthetők, nézhetjük azokat közgazdász, politikatudós szemüvegén, akár IR elméleteken vagy modelleken keresztül. Ezek a különféle nézőpontok abban segítenek nekünk, hogy jobban és sokféleképpen megértsünk egyes eseményeket, egyes politikai szereplők cselekedeteit. Napjainkban az egyik legfelfűtöttebb téma az Egyesült Államok és Észak-Korea között zajló konfliktus, mely azért válhatott jelentősebbé napjainkra, mert Donald Trump amerikai elnök beiktatása után kijelentette, hogy véget vet a “strategic patience” időszakának és komolyabb lépéseket tesz az ügy megoldása érdekében. A stratégia sikerességének mérésére James D. Fearon “signalling” modellje lehet a segítségünkre.