A mai világ egyik kulcskérdése, hogy hogyan tudjuk csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, úgy hogy a piaci verseny hatékonyságra sarkalló gazdasági ösztönzőit megtartjuk. A kapitalizmus egy verseny alapú társadalmat szül. Ebben a versenyben egyenlő feltételekre van szükség, mert kialakulhatnak újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségek, mélyszegénységben élő rétegek, ha az egyenlő feltételek a gyakorlatban nem teljesülnek.
Csehországra hazánkban rendszerint jó példaként tekintünk: egy sok tekintetben hozzánk hasonló, de nálunk sikeresebb közép-európai országnak tekintjük. Ennek ellenére azért náluk is vannak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek, melyeket Dani Rodrik, Ricardo Hausmann és Andrés Velasco növekedésdiagnosztikai keretrendszerével derítünk fel. Elemzésünkben az alábbi ábrán látható döntési fán szétválasztott területek közül kerestük azt a növekedést hátráltató problémát, amelyik eliminálása a legjelentősebb növekedést tudná generálni a cseh gazdaságban.
Egy ország gazdasági teljesítményét, növekedését többféleképpen értékelhetjük. Viszonyíthatjuk teljesítményünket például a négy évvel ezelőttihez vagy kiemelhetjük azt, hogy mennyit fejlődtünk az elmúlt évben. Azonban átfogóbb, és a növekedést esetlegesen hátráltató tényezők megtalálására alkalmasabb, ha teljesítményünket a potenciális maximum növekedésünkhöz viszonyítjuk. Előre mutatóbb, ha pozíciónkat nem önmagában, hanem relatívan, a hozzánk hasonló országok teljesítményének fényében értelmezzük. A következőkben a Magyarországról készült növekedésdiagnosztikai tanulmányunk összefoglalása következik.
Jellemzően a gazdagabb, magas foglalkoztatottsággal rendelkező járásokban szavaznak többen és azokban, ahol magas a 65 év felettiek aránya. Érdekes, hogy az internet elérés mértéke és a tájékozottság más mérőszámai nincsenek nagy hatással a részvételre.
Vasárnap délben madárcsicsergésre és a frissen főtt húsleves illatára ébredsz. A fejed tompán lüktet az előző nap elfogyasztott, minőségi alkoholtól és a koncert utórezgéseitől. Már éppen eldöntenéd, hogy egész nap nem mozdulsz ki az ágyból, mikor beléd hasít a felismerés: ma vannak a választások! Vajon felkelsz-e mégis az ágyból hogy elmenj szavazni? A racionális választó közgazdaságtani modellje a te viselkedésedre is magyarázatot adhat. A cikk írója: Dormán Hanga
Hatalmas átalakulás előtt áll az energiapiac. A modern civilizáció levegője annak kapujában áll, hogy tényleg mindenkié legyen. A hagyományosan központosított rendszer decentralizációjának már Magyarországon is mutatkoznak jelei. A piacot egymás között felosztó óriások mellett kisebb vállalatok és önellátó háztartások jelentek meg. Az energiára támasztott állandó kereslet, valamint a szereplők és kapcsolatok számának növekedése – a hálózatosodás – lecsökkenti az energia tranzakciós költségét. Figyelem, utópisztikus méreteket öltünk, és megközelítjük a közgazdaságtani tökéletesség eszméjét! A cikk szerzője: Nagy Dorottya
A jegybank a gazdaság légkondicionálójaként működik: a langyos, takarékoskodó gazdaságot felfűti, míg a túlpörgött, költekező gazdaságot hűti, visszafogja. Mikor növekszik a gazdaság, egyre több pénzt használunk, mert több tranzakciót bonyolítunk le: többet vásárlunk és többet adunk el. A pénz mennyiségét a jegybank szabályozza. Persze, ha túl sok pénzt nyom a gazdaságba, az nem kívánt inflációhoz vezet. A jegybank feladata egyensúlyozni ebben a rendszerben: őrizze meg a pénz értékét úgy, hogy kövesse a növekedés ütemét és figyelmet fordítson a foglalkoztatásra. A jegybank hagyományosan a kötelező tartalékráta és az alapkamat változtatásán keresztül…read more
A rossz megközelítésünk miatt is volt devizahiteles válság – és ez a megközelítés ma is uralkodó a hitelpiacokon. A kamat az új svájci frank! – olvasható gazdasági fórumokon. Ennek megfelelően a devizahiteleshez hasonló méretű válság csírája is jelen van a bankrendszerben. Megtévesztő mutatók – Kapronczai Mór és Urbán K. Vajk cikke
A közgazdaságtant lehet fegyverként is alkalmazni politikai célok elérésére. Az alábbiakból kiderül, hogy ezt hogyan és mikor érdemes megtenni, valamint hogy az embargó miért fosztja meg áldozatául esett országának polgárait a jóléttől! A gazdaság alapja a cserekereskedelem és a komparatív előnyök kihasználása. Különböző országok eltérő adottságokkal rendelkeznek és mindenki olyan javakat termel, melyeket a többieknél eredményesebben tud előállítani. A megtermelt többletet értékesítik, a kialakult hiányt pedig pótolják a világpiacról. Ennek az elvnek a követése jóval magasabb hatékonysághoz és alacsonyabb árakhoz, egyszóval jóléthez vezet, mintha minden ország minden termékből csak annyit…read more
A cikk inspirációját Jordan Ellenberg “Hogy ne tévedjünk” c. könyvének előszava adta A mindennapi életünkben sokkal többször találkozunk statisztikai, és valószínűségszámítási kérdésekkel, mint gondolnánk. Ami még inkább meglepő, hogy valószínűleg elég sokszor ítéljük meg tévesen ezeket a kérdéseket. A közgazdaságtan gyakorlása során is gyakran használt módszerek pedig bármely élethelyzetben segíthetnek, hogy helyesen döntsünk. Kezdjük egy bonyolult problémával. Képzeljük el, hogy statisztikusok vagyunk a II. Világháború idején, és azzal bíznak meg minket, hogy állapítsuk meg a páncélzat optimális vastagságát a vadászgépeken. Bár ritkán gondolunk hősként a tudósokra, de eredményeik nagyban meghatározhatják…read more
