Statisztika vs. Putin

Posted by in ALSÓHÁZ, HEURÉKA!

Az Amerikai Tudományos Akadémia kutatói a 2011-es orosz parlamenti választások adatait vizsgálták. Arra utaló jeleket találtak, hogy Puytin pártja, az Egyesült Oroszország két módszer kombinálásával befolyásolhatta az eredményeket. Az orosz választások szabályosságát már sokan megkérdőjelezték, azonban a mostani kutatás meglepően egyszerű statisztikai módszerekkel mutatott rá a csalásra utaló jelekre. Moszkván belül 11%-os manipulációt feltételeznek, amely ha általánosan igaz egész Oroszország területén, akkor megkérdőjeleződik a párt többségi parlamenti jelenléte is. A cikk szerzője: Kiss Tünde

Amikor a tévedés repülőgépekbe és emberéletekbe kerül

Posted by in HEURÉKA!, ROPOGÓS

A cikk inspirációját Jordan Ellenberg “Hogy ne tévedjünk” c. könyvének előszava adta A mindennapi életünkben sokkal többször találkozunk statisztikai, és valószínűségszámítási kérdésekkel, mint gondolnánk. Ami még inkább meglepő, hogy valószínűleg elég sokszor ítéljük meg tévesen ezeket a kérdéseket. A közgazdaságtan gyakorlása során is gyakran használt módszerek pedig bármely élethelyzetben segíthetnek, hogy helyesen döntsünk. Kezdjük egy bonyolult problémával. Képzeljük el, hogy statisztikusok vagyunk a II. Világháború idején, és azzal bíznak meg minket, hogy állapítsuk meg a páncélzat optimális vastagságát a vadászgépeken. Bár ritkán gondolunk hősként a tudósokra, de eredményeik nagyban meghatározhatják…read more

Hogyan keressünk pénzt mások irracionális félelmein: avagy miből élnek a biztosítók

Posted by in HEURÉKA!

  A biztosítók nem tartoznak a legkedveltebb szereplők közé manapság. Szinte mindenki ismer valakit, aki pórul járt pedig volt biztosítása: készülékbiztosítás nem fizetett valamilyen indokkal a telefon elvesztésekor; a balesetbiztosításunk sem fizetett, mert a tevékenység ami közben megsérültünk, kivételnek számított. Ilyenkor nem sűrűn zárjuk szívünkbe ezeket a nagy pénzügyi óriásokat, azonban ha alaposan figyelünk, tanulhatunk tőlük egyet, s mást arról, hogyan érdemes mások félelmeiből jó pénzt keresni.

Jól csinálja az arab szőnyegárus és az amazon.com: röviden az árdiszkriminációról

Posted by in HEURÉKA!

Felháborodást keltett a közelmúltban, hogy az amazon.com internetes kereskedő vállalat különböző árakon, egy időben ad el ugyanolyan termékeket a vásárlóinak. A különböző árakat nem lehet a különböző minőségre, a nagyobb költségekre, de még az inflációra sem fogni. Mit csinál az amazon.com? Egyszerű a válasz: azt szeretné, ha mindenki annyit fizetne, amennyit maximálisan hajlandó adni az adott termékükért. Jól meggazdagodni azok kárára, akik ”tegyük fel” 3000 forintot fizetnek egy könyvért, amit máshol egy másik vásárló pontosan ugyanakkor megkap 2000 forintért? A közgazdaságtudomány régóta ismeri ezt a megkülönböztető árazást. Az amazon.com-ot nagyon…read more

Olvasni a sorok között: amit a szerző nem akart volna elmondani

Posted by in HEURÉKA!

A cikk szerzője: Kapronczay Mór Manapság a világ szinte minden területét forradalmasítja a rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű adat, és azok kreatív feldolgozásai. Ilyen terület a közgazdaságtan is, ahol a szövegbányászat egy kifejezetten érdekes és viszonylag újdonságként ható területe a rendelkezésünkre álló adatok feldolgozásának. Segítségével akár olyan dolgokat is feltárhatunk, amelyeket a szerzők nem feltételenül akartak elmondani.  A szövegbányászat során nagy mennyiségű szöveget dolgoznak fel valamilyen – a sorok között – rejtőzködő válasz megtalálásának érdekében. Egy ilyen vizsgálatra jó példa egy bizonyos hashtagre érkezett tweetek feldolgozása. Ebben az esetben a sentiment…read more

Ökonometria, a Közgazdász Legjobb Barátja: Mi fán terem a jó NFL irányító?

Posted by in HEURÉKA!

Írta: Kapronczay Mór és Kárpáti András saját kutatás alapján Az elmúlt hétvégén lezajlott az NFL (National Football League – Észak-Amerikai Profi Futball Liga) epekedve várt nyitófordulója. Ez nem csak azért érdekes, mert több csata is az utolsó pillanatokban, parádés körülmények között dőlt el, hanem azért is, mert ráirányítja az ember figyelmét egy nagyobb közgazdasági relevanciával bíró problémára is. Az NFL-ben – amerikai sport lévén – a csapatok első számú játékosutánpótlása az egyetemi csapatokból, az éves Draft-on (szabad fordításban: sorozás) keresztül érkezik, amelyet egy tökéletesen informált piacnak tekinthetünk. Ez azt jelenti,…read more

Hogyan kerül egy gyerek nevelőszülőkhöz?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

Az örökbefogadások lebonyolítása igen kritikus pontja az állami szociális rendszernek, mivel fiatalok életéről kell gondoskodni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a rendszer minél hatékonyabban tudjon működni, minimalizálja a gyerekek állami gondozásban töltött idejét, valamint a sikertelen örökbefogadások számát. A hatékonyság elősegítésének céljából rengeteg információra van szükség az örökbefogadási hálózat résztvevőiről. Az örökbefogadási rendszer, közgazdász nyelven, egy úgynevezett kétoldalú párosítási piac. Párosítási piacok jelen vannak az élet minden területén, mivel rengeteg olyan helyzettel találkozhatunk, amikor egyszerre kell nagyszámú résztvevő párosítását megvalósítani úgy, hogy pénzkifizetések nem használhatóak. Képzeljük csak el az egyetemi…read more

0

Hogyan segíthetett volna az eBay Julianus császáron?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

Az online aukciósházak (eBay, Amazon, Vatera stb.) megjelenésével a szobádból juthatsz hozzá szinte bármihez, amit ma az emberiség előállít. Nem mindegy viszont, mennyit fizetünk a dolgokért és mennyit kapunk az általunk már megunt termékekért. A jó alkukhoz segít, ha megértjük az aukciósházak rendszereiből fakadó licitstratégiákat. Aukciókat már időszámításunk előtt is rendeztek, bár ezek a maiaknál jóval kevésbé voltak kifinomultak. Egy  193-ban megszervezett árverés keretében, még  a Római Birodalmat is elárverezték. Miután a római testőrség megölte az akkori uralkodót, Pertinaxot, úgy döntöttek, hogy árverésre bocsájtják az egész birodalmat, és a nyertes…read more

0

Miért nem dönthetünk, hogy hová megyünk egyetemre, miután kiderültek a ponthatárok?

Posted by in HEURÉKA!, MESTERKURZUS

A mai magyar felsőoktatási felvételi folyamatában a jelentkezők csak az intézmények közötti sorrendről döntenek. A ponthatárok meghatározása után az iratkozhat be, aki elegendő pontszámmal rendelkezik az adott képzéshez. De hiába lesz valakinek több helyre is elegendő az elért pontszáma, kizárólag abba az egy intézménybe iratkozhat be, amelyiket előzetesen a legmagasabbra rangsorolta. Ez nem véletlen, enélkül a rendszer nagyon könnyen összeomlana. Megmagyarázzuk, miért. Egy korábbi posztban már írtunk arról, hogyan állapítják meg a ponthatárokat a felvételi folyamatban, most azt vizsgáljuk meg, miért nem választhat a jelentkező a ponthatárok kihirdetése után. Lehetetlen…read more

0